A XXII. Nyári Főiskolás Tábor keretében tartott előadáson Berényi József két fontos területet emelt ki az MKP prioritásai közül: Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését, hogy az emberek ne költözzenek el, és az identitás megőrzését.
A párt elnöke a választási eredményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az MKP történelmi kudarcot szenvedett, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a mostani kormánykoalíció sokkal jobb, mint az előző volt, és megvan a lehetőség, hogy a felvidéki magyarok újraépítkezhessenek.
Csökkent a falu megtartó ereje
A vereséggel kapcsolatban hozzáfűzte: húsz év alatt nagyon sokat változott a felvidéki magyar közgondolkodás, új generációk nőttek fel. Számos oka van az MKP kiesésének, melyekhez hozzátartozik az is, hogy a párt leragadt azoknál a megoldásoknál, kampányfogásoknál, amelyek az 1990-es években még szükségesek voltak, ma már azonban nem működnek. A tanulságokat elemezve hozzáfűzte, az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a falu megtartó ereje. A magyar közösségek feloldódtak, sokkal nagyobb lett az érintkezés és az egymásra utaltság a többségi nemzettel.
Az MKP elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett: a nagyobb együttműködés igénye nem jelenthet önfeladást. A jelenlegi helyzetet illetően Berényi József azt mondta: csalódottak, és nem tartják elfogadhatónak, hogy nem került a kormányprogramba a kisebbségi törvény kidolgozása, és hogy a kormánykoalíciós tárgyalásokon a kollektív bűnösség elve és a benesi dekrétumok kérdése föl sem merült.
Örömteli lépések
A párt ugyanakkor örömmel fogadta, hogy előkészítették a kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló törvényt, de mint az elnök fogalmazott, ennek akkor van értelme, ha ezzel leválasztható lesz a kisebbségi kultúrák finanszírozása a mindenkori állami költségvetésről. Szintén hasznosnak ítélte az MKP a nyelvhasználat módosításának bekerülését a kormányprogramba, de arra figyelmeztetnek: nem szabad belemenni, hogy csak a büntetéseket veszik ki az államnyelvtörvényből.
Szükség van a nemzetközi szervezetek ajánlásának megfelelő kisebbségi nyelvhasználat bővítésére, és „ezekhez ragaszkodniuk kell a kormánykoalíción belül a magyar politikusoknak” – mondta Berényi József.
Az MKP elnöke kitért arra is, hogy a gazdasági fejlesztésekben óriási lehetőségek vannak, hiszen a mezőgazdasági minisztériumhoz került a regionális fejlesztési program, s a pénzek szétosztásakor sok esetben a magyar kormánnyal is egyeztetni kell a határon átnyúló együttműködés keretében.
Félnek magyar keresztnevük használatától
A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatban az MKP elnöke arra mutatott rá, hogy a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség. „Nagyon kevesen használják a keresztnevüket magyarul azért, mert félnek, hogy hátrányba kerülhetnek” – tette hozzá a politikus. Berényi József azt is elmondta: az elmúlt négy évnek köszönhetően szinte tabutémává váltak az autonómiával kapcsolatos viták.
A diákok kérdéseire válaszolva Berényi József a Híd (Most) és az MKP viszonyával kapcsolatban azt mondta: az együttműködésnek személyes akadálya nincs, ugyanakkor ideológiai és intézményes gátak vannak. Mint mondta, egy vegyes pártban, mint amilyen a Híd, sok kihívás és veszély van. Ha egy kisebbség nyit a többség felé, akkor csak a többségen múlik, hogy átveszik-e a hatalmat a pártban. Az elnök kiemelte: magyar szavazatokkal magyar embereket kell a közjogi helyekre juttatni, mert nekik szívügyük a magyarok képviselete.
Sorsfordító népszámlálás lesz
Az MKP elnöke a párt jövőbeni feladataival kapcsolatban azt mondta: parlamenti ellenzékként véleményezni fogják a kormány munkáját; a helyhatósági választásokon minél több helyen szeretnének önállóan indítani jelölteket, de ahol a nemzetiségi arány ezt megkívánja, hajlandók a kompromisszumra, és támogatják a közös, magyar nemzetiségű jelölteket.
Berényi József hangsúlyozta: 2011-ben sorsfordító népszámlálás lesz Szlovákiában, ezért az MKP azt vallja: összefogva mindent meg kell tenni, hogy a magyarok merjék magukat magyarnak vallani. A párt további terveivel kapcsolatban hozzáfűzte: szeretnének nyitni a fiatalok felé, mert szükség van egyfajta generációváltásra, és nyitni kívánnak a magyarul beszélő romák felé is.
Az MKP korábbi elnökének, Csáky Pálnak a szerepét illetően Berényi József úgy véli: egy elnök felelőssége mindig nagyobb, de nem lehet egy személyre redukálni a választási kudarcot, a felelősség közös. „Csáky Pál továbbra is a párt nagyon fontos tagja és az egyik fő személy, akivel a jövőben is konzultálni fogok” – közölte Berényi József.
Sólyom: Próbáltam megértetni, hogy állam és nemzet határai nem esnek egybe
Sólyom László részletesen ecsetelte a határon túlról érkezett táborlakóknak a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmai közötti különbséget, miközben megígérte: lehetőségeihez képest továbbra is mindent megtesz a más országokban élő magyar ajkú emberek érdekeinek védelmében.
Beszéde elején felmutatta és olvasásra javasolta a Határon túli magyarság a XXI. században című könyvet, mely a Sándor-palotában folytatott számos, a kisebbségek helyzetének javítását célzó konzultáció egyfajta esszenciája.
A volt államfő ezután hivatali ideje alatti, a szerte a világban élő magyarok összetartásával, elismerésével kapcsolatos eredményeit és kudarcait említette. Mint mondta, e cél érdekében gyakran járt a környező országokban: nemzeti ünnepeinket is a külhoni magyarok körében igyekezett tölteni. Próbálta megértetni, hogy az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, s eredményként könyveli el, hogy többnyire elfogadtatta a kulturális nemzet fogalmát. Magyarázatképpen hangsúlyozta: más a politikai, az ugyanazon a határon belül élőket tömörítő nemzet és más az azonos gyökerekkel rendelkező, egy nyelvet beszélő, határokon átnyúló kulturális nemzet. A volt köztársasági elnök aláhúzta: bár nincs jogunk diktálni, hogyan éljenek a magyarok a határainkon túl, érdekeik védelmében az anyaállam jogán fel kell lépnünk.
(MTI)
origo.hu
A legtöbben elvéreznek ezen a kvízen – Ön hány magyar megyeszékhelyet ismer fel?
