A magyar filmes szakemberek, alkotók és képtechnikai eszközöket kölcsönző cégek az állam nehéz gazdasági helyzetét megértve, felmérve annak a súlyát, hogy a kultúra támogatása egyre megterhelőbb feladattá válik az állam számára, összefogást hirdetnek, egyben javaslatot fogalmaznak meg. Novák Emil lapunknak elmondta, a filmipar körüli problémákra próbálnak gyógyírt keresni, ennek egyik módja, hogy változtatni kell a forgalmazáson. Szerinte nem a problémákon kellene rágódni, hanem túllépni a bajokon. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak két művészeti ágnak sikerült a globális piacra kikerülnie: a könnyűzenének és a filmnek. Ám ez utóbbi mostanában válságba jutott, mert a külföldi filmek elnyomják a magyart és olyan hátrányba hozzák a hazai gyártású filmeket, hogy ezzel már nem lehet lépést tartani. Novák nem tartja szerencsésnek, hogy a magyar fiatalok külföldi szinkronizált filmekből tanulnak meg magyarul. A magyar filmipar közönséget veszít, éppen ezért újra kellene építeni a piacot. Mivel egyre kevesebb a pénz, ezért egy minimális költségekkel megoldható forgalmazási formát kell választani. Novákék hitvallása szerint a család feladata, hogy már kiskortól kezdve tanítsák a gyerekeket a magyar filmes kultúrára.
Éppen ezért mindannyiunk számára elsőrangú szempont, hogy saját kultúránk, ezen belül a magyar film az egyik legkönnyebben elérhető kulturális programmá váljon minden család számára. A magyar filmiparban dolgozók olyan családi tévécsatorna létrehozására tesznek javaslatot, amely a magyar irodalom évszázados kincseinek feldolgozásával minden korosztály számára szórakoztató, hazai gyártású programot biztosít. Generációk nőnek fel úgy, hogy már gyerekkoruktól kezdve tengerentúli filmeket néznek magyar nyelven a mozikban és a tévében is. A moziforgalmazásban jelentkező nehézségek, a gazdasági problémák, a mozijegyek drágulása egyértelműen eltántorították a magyar családokat a hazai filmek megtekintésétől, előtérbe helyezve – többek között promóciós erőfölényüknek is köszönhetően – a tengeren túli filmeket. „Ez lassan korrigálhatatlan” – vélte Novák.
„Javasoljuk egy olyan új, családi televíziós csatorna létrehozását, ahol kizárólag magyar nyelven, elsősorban irodalmi munkákból készített alkotásokat sugároznának, így biztosítva minden család számára az ingyenes hozzáférhetőséget.” A családi csatorna színvonalas és oktatási szempontból is jelentős tévézési alternatívát jelentene a felnövő nemzedékek számára, a ma létező televíziós csatornák kavalkádjában biztos pontot, valós értéket képviselne – mondta el a HSC tagja. A különféle műsorsávok különféle korosztályokat szólítanának meg. Az óvodásoktól a kis és nagy iskolásokon át, a kiskamaszoktól kezdve a fiatalokon és a felnőtteken keresztül a nyugdíjasokig ki-ki a saját korának és érdeklődésének megfelelő, műfajilag is gazdag kínálatból választhatná ki a hozzá legközelebb álló műsorokat. Főműsoridőben programjaikkal az egész családot szólítanák meg, a közös élményen keresztül megerősítve a családi, kulturális összetartozás örömteli érzését.
„Elképzelésünk szerint ezen új csatorna nem keresztezi, de kiegészíti a jelenlegi magyar közszolgálati televíziózást, még inkább a magyarországi kereskedelmi televíziózást, hiszen a felvállaltan értékes nemzeti alkotások adaptációiból készült műsorfolyam hiányt pótolna, kiszélesítené a ma kissé egyoldalú kínálatot, választási lehetőséget teremtve ezzel a nemzetközi konzervműsoroktól megcsömörlött családoknak” – mondta, és hozzátette, a képtechnológiai és világítási cégek már hajlanak arra, hogy redukálják az elkészítés költségeit. Az operatőr szerint olyan korban élünk most, amelyben minden átalakul, így a filmek finanszírozását is át kellene alakítani, a kaotikus állapotot jó irányba sodorni. Véleménye szerint az elmúlt időszakban rengeteg pénzt költött a közszolgálati televízió olyan műsorokra, amik nem képviseltek értéket. Ebből a pénzből pedig számos filmet el lehetett volna készíteni. „A magyar színészek pedig magyar sztárok lehetnének.”
A honi családi televíziós csatorna végre lehetővé tenné, hogy a magas színvonalon működő, magyar kulturális értékteremtő intézményhálózat – színházak, opera- és operett-előadások, szimfonikus zenekari koncertek, bábszínházak, tánccsoportok, múzeumok, magyar népi és rockzenekarok, hagyományőrző együttesek, sportesemények, fesztiválok – visszatérjen a médiába. Az utóbbi években a magyar műhelyek határon innen és túl, fokról fokra kiszorultak az üzleti és a közszolgálati televíziózásból. Az új családi csatorna végre megteremthetné a lehetőségét annak, hogy ne csak beszélgető műsorok alanyaiként, de valódi művészi alkotásaikkal is képernyő elé kerüljenek az értékteremtő magyar kulturális műhelyek és képviselőik. Országos ismertségük megerősítése lehetővé tenné, hogy a mainál szélesebb kör férjen hozzá a létező magyar kulturális kincsekhez.
Novák Emil elmondása szerint a magyar irodalom bázisa nem jelentene műfaji beszűkülést, ellenkezőleg. A televíziós játékfilmek, magyar művész- és dokumentumfilmek mellett megjelenhetnének a magyar irodalmi alkotásokat feldolgozó sorozatok, a régiókhoz kapcsolódó történelmi filmek és játékok, magyar hagyományokhoz és a kulturális örökséghez kapcsolódó vetélkedők, kvízműsorok. A klasszikusok mellett a ma élő szerzők is rendszeres bemutatkozási lehetőséghez jutnának. A magyar színészek rendszeres megjelenése erősítené kulturális identitásunkat, felzárkózva és alternatívát kínálva „az értéktelen celebvilággal” szemben, követendő mintákat mutatva minden korosztályban a magyar ifjúságnak, magyar családoknak.
„A jelentkező kiadások egy részét a jelentős állami vállalatok, kulturális intézmények szabad lehetőségeinek kihasználásával fedeznénk. Fontos feladat a produkciók létrehozásához szükséges infrastruktúra biztosítása, összekapcsolva a készítendő művek költségeinek radikális csökkentésével. Ebből mi, filmkészítők, a folyamatos munka érdekében a filmek, sorozatok költségeihez a jelenlegi játékfilmek gyártási költségeinek több mint 70-80 százalékának csökkentésével járulnánk hozzá. A családi csatorna például a jelenlegi m2 csatorna programjába illeszkedne, ott kapna műsorsávokat. A műsorsávok programjának előállítására a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) tulajdonában lévő filmgyártó vállalatok ingatlanait használnánk, amelyek jelenleg alacsony kihasználtsággal üzemelnek” – mondta. Meglátása szerint nem a régi szisztéma alapján kellene a pénzt felhasználni, és nem a filmek számának csökkentésével kellene a költségeket lefaragni. Elmondása alapján legalább 150 millió forintos differencia van egy most készült és egy régi magyar film között, pedig hajdan még kosztümös filmeket is forgattak. Felhívta a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség, hiszen a filmek előállítási költségeinek 40-60 százalékát az állam adja, 20 százalék adókedvezményből folyik be, és csak a fennmaradó részt állják magánpénzből. Ám általában a pénz 60 százalékából készülnek el a filmek. Felteszi a kérdést, akkor hova is tűnik a profit. Hiszen az állam a forgalmazásban is segít, így a forgalmazó cégnek szinte semmit sem kell ráfordítani. Az elmúlt 20 év tapasztalatait le kell vonni, átláthatóvá kell tenni a filmek költségeit, hogy ne tűnhessenek el milliók és ne csak számlagyár legyen az egész. Azt tanácsolja, hogy minden filmnél ki kell írni, ki mennyit kereshet a minimum és maximum érték megadásával. „A szakmának beszélni kellene egymással, és nem csak csalókat és tolvajokat keresni” – mondta el Novák Emil lapunknak.
origo.hu
Magyar Péter mentelmi joga akadályozza a kémvádak kivizsgálását
