Csak kampányfogás az ukrán nyelvtörvénytervezet?

Eltérő módon viszonyul a kárpátaljai magyarság két meghatározó érdekvédelmi szervezete az ukrán parlament elé terjesztett új nyelvtörvény tervezetéhez, amely elsősorban az orosz nyelv ukrajnai helyzetének a javítására irányul, de meghatározó lehet a kisebbségek nyelvhasználatát illetően is.

Az ukrán parlamentben szeptember elején bejegyzett új ukrajnai nyelvtörvény tervezetéről Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtökön megjelent számának nyilatkozva elmondta, hogy mivel a tervezetet a kormánykoalíció parlamenti frakcióvezetői terjesztették elő, nem esélytelen az elfogadása. Hozzátette, hogy jelenleg ugyan több mint egy tucat nyelvtörvénytervezet van bejegyezve a kijevi parlamentben, de a mostani változatot a kormányzó Régiók Pártja (PR) dolgozta ki még az évtized elején, s ezt az ukrajnai magyar–orosz–román szervezetek hármas szövetsége – magyar részről az UMDSZ – fejlesztette tovább az utóbbi hónapokban. Szerinte a tervezet gyakorlatilag megfelel azoknak a vállalásoknak, amelyeket Viktor Janukovics államfő még elnökjelöltként a hármas szövetséggel – közte a kárpátaljai magyar szervezettel – kötött választási megállapodásban tett.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hetilapja, a Beregszászon kiadott Kárpátalja csütörtökön megjelent száma „propagandaízűnek” nevezi az ukrajnai nyelvhasználatot szabályozni hivatott új törvény tervezetét. Mint írja, néhány héttel a helyhatósági választások előtt sokan csak propagandafogást látnak a tervezet benyújtásában. Elemzők véleményére utalva a lap megjegyzi, hogy a törvénytervezet az utóbbi évek legliberálisabb, a kisebbségi nyelvek tekintetében a legmegengedőbb dokumentuma, de előterjesztésének az időzítése egyértelműen jelzi, hogy a kormánypártok a választási propaganda részévé igyekeznek tenni a nyelvkérdést, ami hosszabb távon igen hátrányosan érintheti a kisebb nyelvek, köztük a magyar helyzetét is.

A hetilap szerzője úgy véli, hogy amennyiben a kormánypártok valóban tenni szerettek volna a nemzetiségi nyelvek ukrajnai helyzetének javítása érdekében, a választási törvény többedszeri átalakítása során elrendelik, hogy a szavazólapokat a kisebbségek nyelvén is kinyomtassák. „Önmagáért beszél, hogy erre nem került sor” – zárul a Kárpátalja cikke.

(MTI)