Esélyt adnának a családi gazdálkodóknak is a földbérletre

A rendezetlen földviszonyokat is helyretenné a kormányzat a külföldiek földvásárlási moratóriumának három évre tervezett meghosszabbítása alatt – nyilatkozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este. A szakpolitikus szerint a magyar gazdatársadalom mai állapotában esélytelen lenne a földek megszerzésére egy teljesen szabad földpiac viszonyai között.• Kormányülés foglalkozik a földvásárlási moratóriummal • Az állam aktív résztvevője kíván lenni a földpiacnak

Nem tudjuk azt sem, mink van. Most, amikor a Nemzeti Földalap visszakerül az MNV Zrt-től a vidékfejlesztési tárcához, most derül ki, hogy nincs tisztességes földnyilvántartásunk sem. Százezer hektár nagyságrendben például azt sem tudjuk megmondani, hogy milyen művelési ága van – szögezte le az államtitkár.

Új források a bérleti szerződések felülvizsgálatából

Az állami elővásárlási jog érvényesítésére fordítható források egy részét az állam birtokában lévő földek bérbeadásának bevételi teszik ki – válaszolta a műsorvezetői kérdésre az államtitkár. Az innen befolyó nyolc-tíz milliárd forintos összeget azonban az államtitkár szerint akár az ötszörösére is lehetne növelni egyes földbérleti szerződések újratárgyalásával. Az állam ugyanis az 1,8 millió hektáros földtulajdonának nyolcvan százalékát 180 tőkés társaságnak adja bérbe – mindezt a piaci bérleti díjakhoz képest „elképesztően alacsony” bérleti díjért – jelentette ki a szakpolitikus.

Én néhány szerződést láttam, most készül erről egy pontos leltár. Ötvenezer forintos piaci földbérleti díj esetén öt-tízezer forintos bérleti díjakat fizetnek ezek a társaságok. A társaságok föltőkésítése zajlik a közös vagyonunkkal – nyilatkozta Ángyán József. Meglátása szerint ez a fajta kedvezményezés a versenyjogba is ütközik, hiszen a családi gazdaságok ilyen módon alig jutnak hozzá földbérleti lehetőséghez.

Az érintett gazdálkodó társaságok számára az államtitkár új megállapodást javasol. Ángyán József úgy nyilatkozott: a tőkés társasági formában használt földek foglalkoztatási kapacitása negyede a családi gazdaságokénak. S ha már az adófizetésen túl „a közjó szempontjából mérhető teljesítménye” ezeknek a társaságoknak nincs, akkor legalább a piaci alapú bérleti díjat fizessék meg, ami így összesen nem tíz, hanem akár ötven milliárd forintos bevételt is hozhatna az államnak.

Garancia az erős állami szerepvállalás

A földár nem elég a spekuláció megállításához, ehhez egy erős állam is kell, amely erős szereplője a földpiacnak – érvelt a szakpolitikus. Az ide vezető első lépésnek nevezte az állam elővásárlási jogának a biztosítását. Ez azt jelenti, hogy minden egyes föld adásvételi szerződést be kell nyújtani a Nemzeti Földalaphoz; ez utóbbinak kell mérlegelnie, hogy spekulációs avagy gazdálkodási szándékkal vásárolna-e földet valaki. A szakpolitikus szerint a kérdés objektíve eldönthető, ám a mérlegelés szempontjait nem ismertette, mondván: akkor rákészülnének bizonyos körök, ahogy a hétszázezer hektárnyi zsebszerződést is előkészítette bizonyos kör.

Mindez a politikus szerint azonban nem elég. Szükség van nemzeti szabályozásra is a termőfölddel kapcsolatban. Példaként említette a francia vagy az osztrák jogi szabályokat, amelyek eleve kiszűrik a spekulációs lehetőségeket. Például helyben lakást kell előírni, azt, hogy a gazdálkodni szándékozó települjön be az adott közösségbe, sajátítsa el a helyi agrárkultúrát, ha valóban termelési, és nem spekulációs céllal vásárolt földet az illető – nyilatkozta a vidékfejlesztési államtitkár.

Ángyán József azt még nem tudta megmondani, hogy 2011-re mekkora összeg áll majd rendelkezésre az állami elővásárlási jog érvényesítésére, lévén a jövő évi büdzsé még az előkészület fázisában van.

(Duna TV)