Magyar fürdőkultúra napja lesz

A Magyar Fürdőszövetség kidolgozta és eljuttatja javaslatait az új Széchenyi-terv (ÚSZT) vitaanyagához – jelentette be Vancsura Miklós ügyvezető elnök pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Elmondta: javaslataikban a meglévő fürdők felújítására, korszerűsítésére, a pályázati lehetőségekre, az egészségügyi szolgáltatásokra koncentrálnak. Vancsura Miklós kiemelte: javasolják, hogy a már meglévő fürdőkben is legyenek technológiai korszerűsítések a kor követelményeinek megfelelően, újak létesítését pedig abban az esetben tartják elfogadhatónak, ha azt a gazdag természeti erőforrások indokolják. A szövetség szükségesnek tartja, hogy a fürdők kapjanak támogatást attrakcióik bővítéséhez.

A pályázatokkal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, hogy egyenlő elbírálást szeretnének. Példaként említette, hogy meg kellene szüntetni a fürdő-beruházási támogatások eltérő arányát a régiók között, hiszen jelenleg átlagban a Dunántúlon 30, az Alföldön 50 százalékos ez a mutató. Tekintettel kellene lenni arra, hogy a dunántúli gyógyfürdők a 90 százalékos beruházási támogatásban részesülő osztrák intézményekkel versenyeznek.

Vancsura Miklós utalt arra, hogy a jogszabályi környezeten is változtatást javasolnak. Jelenleg a fürdők négy áfa-kulccsal dolgoznak, és ezek egyszerűsítését szeretnék. Szorgalmazzák továbbá a fürdők átlátható, biztonságos gazdasági alapjainak megteremtéséhez, ennek részeként át kellene tekinteni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási feladatait, árait. Elhangzott, hogy a szövetség szeretné, ha a fürdőben dolgozók is a közfeladatot ellátók közé kerülnének, ezért csatlakoztak több egészségügyi szervezet hasonló kezdeményezéséhez.

Vancsura Miklós bejelentette, hogy a szövetség a jövőben minden második októberi szombatot a magyar fürdőkultúra napjaként megünnepli. Az idén először rendezik meg október 9-én a magyar fürdőkultúra napját, amelyhez 50 fürdő már csatlakozott.

A Magyar Fürdőszövetség 1992-ben alakult, jelenleg 100 gyógyfürdő és gyógyfürdői szolgáltatást végző tagja van, és 50-nél több a pártoló tagjuk. Adataik szerint Magyarországon 385 működő termál- és gyógy- és strandfürdő van. Éves árbevételük 50-60 milliárd forintra tehető, ennek 30 százaléka különböző adóként a központi költségvetésbe kerül.

(MTI)