Szerbia nagyobb részt szeretne az „európai kalácsból”

Szerbia stratégiai célja az Európai Unióban való teljes jogú tagság, s az eddigi európai integrációk hozzájárultak az ország fejlődéséhez, akár politikai, úgy gazdasági szempontból is. A 2000-ben történt demokratikus változások óta, Szerbia jelentős anyagi támogatást kapott az EU alapjaiból, melyet a teljes jogú tagság esetén, többszörösen növelnének – mondta a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Nikola Jovanovics, az Európai integrációk kihívásai újság főszerkesztője.

A vízumrendszer liberalizálása, a stabilizációról és társulásról szóló megállapodás feloldása, valamint az EU tagságba való jelöltetési kérvény benyújtása után, a következő lépés a jelöltetési státus elnyerése lesz – emelte ki Jovanovics. Az Európai Unió Tanácsa még nem adott mandátumot az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy hozzon véleményt, a Szerbia jelöltetési kérvényéről szóló vita megkezdéséről. Azonban, előrehaladást lehet várni, elsősorban azért, mert Szerbia minőséges együttműködést valósít meg a hágai törvényszékkel, s azért is, mert összehangolta állásfoglalását az EU-val Koszovó és Metóhia problémáiról. Az EU, néhány kulcsfontosságú összejövetelen megerősítette Szerbia európai perspektíváját. Ez azt jelenti – hangsúlyozta Jovanovics, hogy az ország, az elkövetkező időszakban, számíthat a felgyorsított európai integrációra, a jövő év végén pedig megkaphatja a tagságba való jelöltetési státust.

Az európai alapok már régóta nyitottak Szerbia előtt, ami jelentősen hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez, de a polgárok minőségibb életéhez is. A demokratikus változások óta, Szerbia először a CARDS programon keresztül, később pedig az IPA alapból kapott pénzsegélyt – mondta Jovanovics. Így 2000-től 2006-ig, az ország 1,27 milliárd euró segélyt kapott az EU-tól. Ezt a pénzt az energetikába, egészségvédelembe, az állami igazgatás, az igazságszolgáltatás és rendőrség megreformálásába, közlekedési infrastruktúra kiépítésébe, az oktatásba és foglalkoztatásba fektette. 2007 és 2013 között, az IPA alapból, 200 millió eurót kap évente. Emellett, az idén az EU 100 millió euró visszafizetés nélküli segélyt, valamint 200 millió euró értékű kedvező kölcsönt adott.

A jelöltetési státus megszerzésekor Szerbiának lehetősége nyílna még nagyobb összegekre – szögezte le Jovanovics. Az EU büdzséjét meghatározták 2013-ig, s ha addig Szerbia jelöltetési státust kap, lehetőséget szerez ahhoz, hogy nagyobb részt kapjon az „európai kalácsból”.

Azonban, kulcsfontosságú pénzsegélyt, a teljes jogú tagsággal valósít meg. Így pl. Magyarország, Lettország és Románia, a világgazdasági válság következményeinek az áthidalására 5, vagy ettől több milliárd eurót kapott. Szerbia számára az EU-tagság lehetővé tenné a felgyorsított gazdasági növekedést, több százezer új munkahely megnyitását és jobb életfeltételeket polgárai számára.

(vajdasag.eu)