„Újra értéke lesz mindannak, amit a föld adhat számunkra” + Képriport

Kihelyezett kormányszóvivői tájékoztató keretében a Zala megyei Pórszombaton koccintottak az első szabadon főzött pálinkával, amelyet már a hétfőn hatályba lépett törvénymódosítás után pároltak.• Lefőzték az első jövedékiadó-mentes pálinkát

MNO
2010. 09. 27. 13:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy Anna kormányszóvivő felidézte: a jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy családi fogyasztásra 100 liter 43 alkoholfokos, vagy 50 liter 86 fokos pálinkát főzzön bárki, saját gyümölcsösből vagy erre a célra vásárolt cefréből. Aki a jövedékiadó-mentesen engedélyezett mennyiségen felül főz vagy eladásra szánja italát, annak az eddigi szabályok szerint kell az adót megfizetnie – tette hozzá.

Több mint alkohol


A pórszombati Medeshegyen, Kovács József erdész gyümölcsösében tartott rendkívüli tájékoztatón V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a pálinka nemzeti ital, része nemzeti hagyományunknak, és szerves része történelmünknek. „Ami a franciáknak a konyak, az oroszoknak a vodka, a skótoknak a whisky, az a magyaroknak a pálinka.” 2002-től az Európai Unió által is elismerten csak a Magyarországon termett gyümölcsből készült és itt párolt, majd palackozott ital nevezhető pálinkának. „Nevezzük papramorgónak, nyakolajnak, nerángassnak, nappali lámpásnak vagy kerítésszaggatónak” is, de ez az ital több a puszta alkoholnál – fogalmazott az államtitkár.

Nem a pálinka növeli az alkoholizmust


A Vidékfejlesztési Minisztériumban és az Országgyűlésben „az a dolgunk, hogy elhárítsuk a vidéki emberek értékmentését szolgáló akadályokat”, s ezt szolgálja a hétfőn hatályba lépett törvénymódosítás is – mondta az államtitkár. A magyar ember nem csak ünnepi alkalmakkor kínálja vendégeit pálinkával, a főzése „értékmentést is szolgál”, mert nem megy veszendőbe a lehullott vagy el nem fogyasztott gyümölcs, „újra értéke lesz mindannak, amit a föld adhat számunkra”. „Amikor az első szabadon főzött pálinkával koccintunk, nemcsak a falu múltjára, jövőjére, hanem fejlődőképességére, hagyományokra is” emeljük a poharunkat – tette még hozzá. Kitért azokra a felvetésekre is, miszerint a szabad pálinkafőzés elősegítheti-e a mértéktelen italozást, de kijelentette: „az alkoholizmust a kilátástalanság és a jövőtlenség gerjeszti”.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette: Zalának is azért fontos ez a lehetőség, mert felhívja a figyelmet arra, hogy „a környezetünkben lévő értékekkel élni kell”. Magyar terméket és jó szokást tudunk vele népszerűsíteni, és a pálinka, mint az egyik legnemesebb nedű szabad főzése nem az alkoholizmust szolgálja.

Gyümölcsfajtákat ment


A kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatónak helyet adó Kovács József elmondta: éjfélkor kezdték el az első pálinka főzését, az itt hagyományos tüskéskörtéből. A 70 literes pálinkafőző berendezésből nappalra 51 fokos pálinka készült. A civilben erdész házigazda elmondta: hegyi birtokán a Kárpát-medencében lévő régi gyümölcsfajtákat próbálja megmenteni. Több mint ezer féle fát nevel – ebből kétszáznál is több a körte –, és akad köztük jó néhány, amely máshol már teljesen kipusztult.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.