Duna-stratégia: két témát koordinálnánk

Magyarország az európai Duna-stratégia keretében a tizenegy prioritás közül kettőben, Szlovákiával a vízminőség védelme és megőrzése, Romániával a környezeti katasztrófák – árvíz, aszály – kivédése témakörökben szeretne koordináló szerepet betölteni – mondta Barsiné Pataky Etelka, az EU Duna régió stratégiájával összefüggő kormányzati tevékenység irányításáért felelős kormánybiztos hétfőn az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén. Hozzátette: az erre vonatkozó igényt már bejelentették az Európai Bizottságnak, amelyről várhatóan decemberben születik döntés.

Magyarország július 22-én megküldte az Európai Bizottságnak javaslatait a Duna-stratégiához, amelynek többségét a bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott dokumentumában viszont lehet látni – mondta Barsiné Pataky Etelka. Mint hozzátette, Magyarország koncepciója az élhető dunai térség, valamint a fejlődő, gazdagodó Duna régió területéhez köthetők.  A tervek szerint az európai Duna-stratégiát az Európai Unió 27 tagállama a jövő év első felében, Magyarország soros EU-elnöksége idején fogadja majd el. A makrorégiós együttműködésben érintett 14 országból nyolc EU-tagállam.

Barsiné Pataky Etelka kiemelte, hogy a térség országai szeretnék, ha a stratégiában majd azok a projektek kapnának elsőbbséget, amelyek a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalását segítik. Az Európai Bizottság a Duna-stratégiában gördülő tervezést javasol, azaz minden éves felülvizsgálatnál lehetne új projekteket indítani. A készülő stratégia a Duna térségét széles értelemben kezeli, például Magyarország a Tisza-programmal is szeretne benne részt venni.

A bizottság ülésén Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa elmondta, hogy konferenciát szerveznek a Duna ökológiai szolgáltatásairól. Szerinte a Duna-stratégia területein a természetvédelemnek prioritást kell kapnia az átfogó komplex szemléletben. Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója a bizottsági ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az átgondolatlan gazdaságfejlesztés árthat a Duna környezeti értékei megőrzésének, és szerinte a folyót minél természetesebb módon kell használni.

Az igazgató véleménye, hogy Magyarországnak saját területére költséghaszon-számítást kellene végeznie a Duna hajózásával kapcsolatban, és választ adni arra, hogy nem lenne-e érdemesebb inkább a vasútra terelni a forgalmat. A vitában Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke elmondta, hogy a Duna-stratégiában az ökológiai gondolkodást kellene erősíteni, és az ivóvíz minőségét védeni.

(MTI)