Madarász István a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát 1956-ban és az OTSH munkatársaként helyezkedett el. 1957-től 1962-ig, majd 1974. és 1992. között az MKSZ főtitkáraként tevékenykedett, közben 1964-től 1974-ig az OTSH Módszertani Osztályának főelőadója volt.
A sportág igazi szaktekintélyeként 1964-től 28 éven át tagja volt a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) Végrehajtó Bizottságának, 1972-től pedig húsz éven át az IHF Orvosi és Tudományos Bizottságának elnöki pozícióját is betöltötte. 1992-től az IHF tiszteletbeli tagja, 1993-tól a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke.
Sportvezetői tevékenysége alatt Madarász István szinte valamennyi hazai, a kézilabdázás technikáját és taktikáját feldolgozó szakirodalom szerzője vagy társszerzője volt. Munkái közül kiemelkedik a kézilabdázás szabályainak magyar nyelvre fordítása és hazai alkalmazása. Nemzetközi minősítésű játékvezetőként írta meg a Kézilabdázás játékvezetésének elmélete és gyakorlata című könyvet. Sportvezetői tapasztalatait A sportági szakszövetségek vezetése és munkamódszerei című kötetben tette közzé. Ezen irodalmi tevékenységéért Arany Gerely Díjban részesült.
Irigylésre méltó tudását, szakmai felkészültségét szerzőként, EHF-ellenőrként, valamint játékvezetői továbbképzések előadójaként nyugdíjba vonulását követően is kamatoztatta a sportág érdekében.
Madarász Istvánt a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti.
(handballnet.hu)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
