Kényes és elfeledettnek hitt ügyek kerültek elő a T. Házban + Képriport

A vörösiszap-katasztrófa nyomán a privatizációs szerződések felülvizsgálatáról, a temerini fiatalok kegyelmi kérvényéről, a Ganz–Röck sorsáról és a nyugdíjpénztári változásokról volt szó hétfőn napirend előtt a parlamentben.• Megszavazták, döntés lesz a pénztárválasztás szabadságáról

A felszólalások előtt Kövér László házelnök az 1956-os október 25-i, Kossuth téri véres sortűzre emlékezett. Azt kérte, hogy a képviselők a szavazások szünetében tegyék tiszteletüket a téren lévő emlékműnél és gyújtsanak mécsest.

A képviselők úgy határoztak: még hétfőn döntenek a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról és a lakáshitelesek megsegítéséről szóló fideszes indítványokról is.

A privatizáció hatását húsz éve érzi az ország

A jobbikos Balczó Zoltán szerint az ajkai timföldgyár esetében az állam felelőtlen eladóként járt el, a céget „bagóért”, a gyár becsült értékének 0,6 százalékáért értékesítették, a szükséges környezetvédelmi kármentesítésre hivatkozással. Az ellenzéki képviselő az állami vagyon eltűnésének vizsgálatát sürgette. Mint mondta, a leltár nemcsak azért lenne fontos, hogy az állam tisztában legyen a vagyonával, hanem azért is, mert a magyar társadalom elemi igénye a privatizáció felülvizsgálata és a jogsértő módon szerzett vagyon törvényi erővel történő visszaszerzése. Ha ezt a jogszabályok nem teszik lehetővé, akkor megfelelő törvényeket kell alkotni – jelentette ki. Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: a privatizáció végeredménye ismert, 1,5 millió munkahely tűnt el, tradicionális ágazatok szűntek meg, az egész nemzet számára fontos stratégiai ágazatok kerültek túlnyomórészt külföldi kézbe. A privatizáció hatását húsz éve érzi az ország, a hibásan végigvitt privatizációs szerződéseket felül kell vizsgálni, a vállalt kötelezettségek teljesítését számon kell kérni, a privatizációs leltár elkészítése történelmi feladat – mondta, hozzátéve: ezt az egész ország elvárja. Igazat adott abban is, hogy a jogrendszert is felül kell vizsgálni, jelezte, ezt megkezdték.

Németh: Egyetértés van a határon túliak kérdésében

Az LMP-s Szabó Tímea a temerini magyar elítéltek ügyében emelt szót. Felidézve a történteket kiemelte: „a drákói szigor”, amivel a fiatalokra összesen 61 évet kiróttak, mindenkit megdöbbentett. Az ítélet azért is érthetetlen, mert senki sem tudta visszaidézni, pontosan mi történt, s az eljárás számos alapvető nemzetközi jogi normát sértett. Egyetlen lehetőség maradt, ez az államelnöki kegyelem, ami azonban még nem került Tadics elnök asztalára – mutatott rá. Hivatkozva arra, hogy Szerbia kiemelten számít a magyar támogatásra uniós csatlakozásakor. Kérte: a magyar kormány és az államfő tegyen meg minden lehetséges diplomáciai lépést az államelnöki kegyelem érdekében. Németh Zsolt külügyi államtitkár üdvözölve a képviselő felszólalását és fontos elmozdulásnak tartotta a nemzetpolitika és a magyarországi liberalizmus kapcsolatában, hogy egyetértés van abban, a határon túliaknak is vannak emberi jogaik, s ezért fel kell lépni. A kegyelmi kérvény, amelyet egy éve nyújtottak be, nagyon fontos esély, ez a vajdasági magyar politika és Magyarország teljes támogatását élvezi. Nagyon pozitívan hatna a kétoldalú kapcsolatokra, ha pozitív elbírálás születne, ennek a legfelsőbb szintű tárgyalásokon több alkalommal hangot adtak.

Czomba: Nem dugtam homokba a fejem

Gúr Nándor (MSZP) a Ganz–Röck sorsával kapcsolatban azt kérdezte, miért kellett hat hónapot várni, hogy a kormány segítő kezet nyújtson, hogy az ott dolgozók megkapják jövedelmüket. Valódi vészhelyzet volt Kiskunfélegyházán, az emberek ellehetetlenültek, a mindennapi megélhetésük került veszélybe. A kormány azonnali intézkedése elmaradt – mondta. Megkérdőjelezte, hogy Czomba Sándor államtitkár alkalmas-e feladata betöltésére. A történet tanulsága szerinte, hogy az elkövetkezőkben az emberek érdekének megfelelően kell cselekedni. Czomba Sándor meghatónak nevezte a képviselő aggódását. Jelezte: a cég fizetőképessége régóta problémás, 2002 óta kapott különböző címeken engedményeket; az előző kormány egy biankó csekket állított ki 2 milliárd értékben. Az új kormány számára fontos, hogy mindenkinek munkalehetősége legyen, de olyan céget kell támogatni, amely képes talpon maradni – szögezte le. Azok a foglalkoztatási támogatások is szóba jöhetnek, amelyek az újbóli foglalkoztatást segíthetik. Akkor tartaná a feladatra alkalmatlannak magát, ha homokba dugná a fejét, de nem ez történt, mindenkivel tárgyalt – fejtette ki.

Nyugat-Európában sincs ilyen pazarló nyugdíjrendszer

Lázár János frakcióvezető azt mondta, hogy abban kell szimbolikusan állást foglalni, biztosítják-e az emberek számára az önrendelkezést. 1997-ben a szocialisták hárommillió embert fosztottak meg a lehetőségtől, hogy az állami nyugdíjrendszerbe befizessenek – mondta, kiállva amellett: adják meg a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a lehetőséget, hogy véleményt mondjanak, elégedettek-e. Külön kérte a szocialistákat: az emberek mellett döntsenek, hogy a saját pénzéről mindenki saját maga dönthessen. A világgazdasági válság nélkül a magánnyugdíjpénztárak hozama messze elmaradt, 2050-re hoznák csak azt a hozamot, amit 12 év alatt kellett volna – mondta. Támogatásra kérte az LMP-frakciót is. Matolcsy György miniszter válaszában azt mondta, osztja az elmondottakat. Ez egy fiaskó, sehol nem vált be, így Magyarországon sem. A rendszer pazarlóan, rosszul működött, Nyugat-Európában ilyen nincs – tette hozzá. Rejtély, a szocialisták miért nem támogatják a javaslatot, hiszen egyszer már megnyitották a visszatérés lehetőségét az 52 év felettieknél. Az átlépőknél vissza fogják írni a számlájukra, amit magukkal hoznak kieső összeget, sőt „efelett is érdemes az inflációt figyelembe venni” – jegyezte meg.

(MTI)