Orbán–Barroso-találkozó: szó lesz az iszapról is

Szó lesz José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök keddi magyarországi találkozóján az iszapömléssel kapcsolatos helyzetről, de az uniós illetékes a jelenlegi tervek szerint nem látogat el a katasztrófa sújtotta térségbe. Ezt Barroso egyik szóvivője jelentette be hétfőn Brüsszelben.

MNO
2010. 10. 11. 12:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hozzátette, hogy az iszapömlést illetően elsősorban a segélykoordinációról ejtenek majd szót, illetve arról, hogy az unió miként tudja támogatni az országot a jelenlegi helyzetben. Régebben tervezett magyarországi útja keretében a brüsszeli bizottsági elnök egyebek között Európa egyik idei kulturális fővárosában, Pécsett tesz látogatást. Barroso előadást tart a pécsi egyetemen az EU bővítéséről rendezett tanácskozáson is.

A bizottság hétfői sajtótájékoztatóján a testület szóvivője emlékeztetett arra, hogy az uniós katasztrófavédelmi koordinációs mechanizmus keretében öttagú európai szakértői csoport utazott Magyarországra, hogy segítséget nyújtson a helyi hatóságoknak az iszapömlés nyomán keletkezett környezetkárosodás elleni küzdelemben. A szakértők Franciaországból, Belgiumból, Svédországból, Ausztriából, illetve Németországból érkeztek.

Magyarországon tartózkodik már az Európai Bizottság összekötője is. A kormány olyan szakértőket kért az uniótól, akiknek nagy gyakorlati tapasztalatuk van abban, hogyan kell megakadályozni, illetve mérsékelni a lúgos iszap hatását a növény- és állatvilágra, illetve miként lehet mentesíteni az ilyen anyag által szennyezett mezőgazdasági területet. A brüsszeli információs központ azonnal továbbította a tagállamoknak a magyar kérést, és rövid időn belül tíz állam negyvennél is több szakértőt ajánlott fel. A szóvivő hétfőn megerősítette, hogy a szakértők a helyszínen közreműködnek majd abban, hogy felmérjék, milyen mértékben gyakorolt hatást a lúgos iszap a környezetre, tanácsokat adnak a megelőzés és a kárenyhítés módjaira, szakvéleményt fogalmaznak meg a lakóterületek, illetve a mezőgazdasági területek mentesítésének legjobb megoldásait illetően, valamint felmérik az érintett térségek rehabilitációjával kapcsolatos további igényeket, a várható kockázatokat. A brüsszeli illetékesek azt is megerősítették, hogy a kormány egyelőre nem folyamodott uniós segítségért az úgynevezett szolidaritási alapból. Hozzátették, több feltétele is van annak, hogy ebből a forrásból katasztrófák esetén támogatást nyújtsanak a tagországoknak, és a jelenlegi ismeretek szerint ezek nem mindegyike teljesül, például a keletkezett kár nagysága sem éri el a meghatározott alsó küszöböt.

A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság néhány héten belül kezdeményezéseket jelent be arra, hogyan tudná javítani az unió a katasztrófa- vagy válsághelyzetekre adott reakcióját. Ez is régebben tervezett lépés már a bizottság részéről – fűzték hozzá. Egyelőre nincs azonban szó a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatáról.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.