Ám ha ez mégsem így történne, akkor van még két lehetőség. Vagy eladatlan, félig kész lakásvázak maradnának az utókorra mementóként, akár a Duna-parti lakótelepek, vagy semmi sem épülne, amely viszont felveti a telekspekuláció gyanúját. A földfelvásárlások mikéntje, a beépítendő területre bejegyzett hatalmas jelzálogteher, a várhatóan még sokáig elhúzódó ingatlanpiaci pangás mindenesetre nem segít eloszlatni a kételyeket. Az egész beruházást érintő összetett hatástanulmány eltussolása, az agglomerációt sújtó környezeti problémák szőnyeg alá söprése, az érintett lakosság egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogának semmibevétele és a fenntartható fejlődés szempontjainak lesöprése sajnos mind-mind efelé mutat.
A spekulációt gyanítók azzal érvelnek, hogy amennyiben a település önkormányzata visszaminősíti a földeket, megvétózva a gigalakótelepet, úgy a beruházó azonnal milliárdos kártérítésre tarthat igényt az elmaradt hasznára hivatkozva. Egyelőre a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa vizsgálódik az ügyben, amely, ha jogszabályellenes, az Alkotmánybíróság elé kerül. A társvállalatot érintő Club Aliga ügyében egyszerűbb a képlet: a beruházó szerint kizárólag a sukorói botrány ügyében őrizetbe vett Császy Zsolt, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési igazgatója elleni vizsgálat miatt terelődött rájuk a gyanú, amely azonban alaptalan.
(Magyar Nemzet, 2010. október 28.)

Bécsben elszabadult az LMBTQ őrület - videó