Az Új Széchenyi-terv (ÚSZT), új nemzeti cselekvési terv című tanácskozáson Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímaügyekért felelős helyettes államtitkára az ÚSZT-ben meghatározott zöldgazdaság finanszírozásának új állami megközelítéséről beszélt, mivel a szükséges beruházások 80 százalékát a „szabadpiacról” kell megszerezni, és csak 20 százalék az európai uniós és a magyar állami forrás. Ezért minden stratégiai lépés előkészítésébe bevonják a vállalkozásokat, és befektetőbarát környezetet teremtenek a bürokrácia csökkentésével, az engedélyezés egyszerűsítésével.
Olajos hangsúlyozta, hogy éppen a megújuló energia esetében olyan gyors a technológiai fejlődés, hogy nehéz az előrejelzés. A tervek az irányokat jelzik, és korrekcióra maga az Európai Unió is lehetőséget ad. A helyettes államtitkár a hazai lignitvagyon kihasználását lehetővé tevő szén-dioxidmegkötési eljárásokat firtató kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Oláh György Nobel-díjas kémikus szénmegkötési eljárásának magyarországi kísérleti projektjéről folynak előrehaladott tárgyalások.
Olajos, szintén kérdésre válaszolva közölte, hogy az ÚSZT-ben szerepet kapott a megújuló energiát előállító technológiák magyarországi gyártásának támogatása. Hozzáfűzte: a magyar piac kicsi, ezért a regionális piacon meglévő réseket kell megtalálniuk a magyar gyártóknak.
Tóth Tamás, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője a konferencián a cselekvési terv várható célszámait ismertette annak a modellnek az alapján, amelyben 85 százalékban a legkisebb költséget és 15 százalékban a legtöbb új munkahelyet létrehozó kapacitások kiépítését vették alapul.
A 2008. évi 51,35 petajoule megújuló energiamennyiséget 2020-ra 107,54 petajoule-ra növelik. Ehhez 2010. évi reálértéken 1250 milliárd forint ráfordítás szükséges. Ebből 650 milliárd forint beruházási-, 55 milliárd forint pedig működési támogatást jelentene, ezzel 12 ezer új munkahely jönne létre – ismertette.
(MTI)
origo.hu
Lefejelte a feleségébe belekötő részeg férfit, vádat emeltek ellene
