A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájában a fideszes politikus előterjesztőként arról beszélt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
Elmondta, hogy az elmúlt napokban mintegy ezerötszázan küldték el neki egyenlegértesítőjüket, amelyek azt mutatják: az utóbbi két évben alig volt olyan pénztártag, aki „megúszta” a válságot, azaz befektetése elérte az állampapírok hozamát. Ezzel szemben volt olyan, aki az éves befizetésének kétszeresét bukta el – közölte.
A javaslat elfogadása után már senki sem lesz kötelezhető arra, hogy a „pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére”, a jövő év végéig bárki kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését – ismertette Selmeczi Gabriella hozzáfűzve, hogy a pályakezdők számára sem lesz kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság.
A miniszterelnöki megbízott arról is beszélt, hogy akik az elmúlt években a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, azaz az állami és a magánnyugdíjrendszernek is a tagjai voltak, „szinte kivétel nélkül nagyon rosszul jártak”, hiszen úgy veszítették el állami nyugdíjuk 25 százalékát, hogy semmit sem várhatnak cserébe. Ha azonban most úgy döntenek, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe, megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát – mondta a fideszes politikus.
Kitért arra is, hogy a szocialista kormány 1997-ben busás, közel ötszázalékos működési költséget és további 0,8 százalékos vagyonkezelői díjat garantált a pénztáraknak. Selmeczi rámutatott, hogy ez évente mintegy negyvenmilliárd forint, amit – akár nyereségesen, akár veszteségesen gazdálkodnak – „mindenképpen kivesznek a pénztártagok zsebéből”. Ez a magánnyugdíjpénztáraknak jó üzlet – mondta a fideszes politikus, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az MSZP ezúttal sem az állampolgárok, hanem a pénztárak érdekeit képviseli.
(MTI)
