Időszerű a klebelsbergi gondolat

A klebelsbergi gondolat ma talán időszerűbb, mint valaha: Klebelsberg egykor „pénzügyi kishitűségről" beszélt, s ez most is aktuális – mondta megnyitó beszédében a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor csütörtökön, az egykori kultuszminiszter tiszteletére rendezett emlékkonferencián a dél-alföldi városban.

A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi kishitűség időszakában nagyon figyelni kell arra, mit szüntetnek meg a döntéshozók. Nagyon veszélyes az, ha olyan dolgokat szüntetnek meg, amelyeket borzasztó nehéz visszaépíteni. Ez igaz a kultúrpolitikára és az oktatáspolitikára is – tette hozzá. Az ország akkor bánik helyesen erőforrásaival, ha meg tudja hozni azokat a döntéseket – még a pénzügyi nehézségek közt is –, amelyek a jövő építéséhez kellenek. Akkor is, amikor könnyebb lenne arra hivatkozni, hogy nincs rá pénz. „Kell, hogy legyen pénz, amit később tudatosan és a jövőt építve használunk fel” – jegyezte meg a rektor.

Dékány Imre, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi akadémiai bizottságának elnöke beszédében elmondta: napjainkban Szegeden számtalan helyszín – a klinikáktól a kutatóközpontig, az egyetemig, számtalan iskoláig – még mindig a klebelsbergi idők munkájának sikerét dicséri. Ezek az eredmények felhívásként szolgálnak a ma tudósainak és a tudásért felelős vezetőknek, hogy ezt az örökséget ápolni kell. S mindent meg kell tenni azért, hogy a régióban felhalmozott tudás megfeleljen a korszerű kihívásoknak, bizonyítva az ott lakóknak, hogy 1926-ban jelentős fordulat történt a város életében.

Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök az egyetem és az egyház kapcsolatáról beszélt. Szerinte azok számos nehézségben osztoztak az elmúlt évtizedekben. A leginkább közös pont azonban a Dóm tér volt, amely az idén nyolcvanéves. „Szükséges és hasznos az egész társadalom számára, ha nemcsak a Dóm téren, de a kultúra és a tudomány területén is együttműködés van az egyház és az egyetem között” – fogalmazott a püspök.

Az 1875 és 1932 között élt Klebelsberg Kunó a XX. századi magyar művelődéspolitika legjelentősebb alakja. Az ő kultuszminiszteri tevékenységének köszönhető, hogy létrejött Szeged egyetemi városrésze a klinikákkal és iskolákkal. A klebelsbergi iskolarendszer kiépülése tette lehetővé a századelőn a hazai lakosság nagy része számára, hogy tanulhasson. Klebelsberg Kunó – Deákhoz hasonlóan – felismerte, hogy a magyarság számára csak a tudáson keresztül vezet út a felemelkedéshez. Ezért hozta létre külföldön a ma Collegium Hungaricum néven ismert intézményrendszert, amely új tudományos és kulturális intézeteket teremtett például Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban és Isztambulban.

(MTI)