Ezek a részvények vétójogot biztosítanak az államnak az alapszabály módosításait és más fontos határozatokat illetően, így a tőkemozgás – uniós alapértéknek számító – szabadságát korlátozzák. Utóbbira az EU-jog csak bizonyos esetekben ad lehetőséget, de a luxembourgi székhelyű bíróság szerint ebben az esetben ilyenek nem bizonyíthatók.
A vonatkozó portugál szabályozás ugyanis nem jelölt meg olyan okokat, amelyek alapján az állam aranyrészvények biztosította különleges jogai lehetővé tennék a közbiztonság veszélyeztetésének elkerülését, továbbá a cégre ruházott általános gazdasági érdekű feladatra sem lehet hivatkozni. A bírósági ítélet példaértékű lehet, mert az Európai Bizottság más EU-tagállamokban is vitatja a bizonyos aranyrészvényekkel járó különleges jogokat.
(MTI)
origo.hu
Kulja András panaszkodó üzemmódba kapcsolt Brüsszelben – hazát szid, bólogat, nyavalyog
