140 milliárd dollár a párnacihában

Az argentin Clarín közölte, hogy nagyobb összegre becsülik a 2001-es államcsőd előtt is bizalmatlan argentinok megtakarításait, mint a jegybank tartalékát. A spanyolországi és katalán lapok hétfőn és kedden a katari alapítvánnyal kötött szponzori szerződés izraeli reakciójáról írtak. A Diário de Notícias a portugál fővárosban felállított atomkapuk kapcsán küldött bizalmas követségi táviratokról írt.

clarin.com.ar – Argentína

Az argentin statisztikai hivatal, az INDEC kedden bejelentette, hogy becslései szerint a lakosok 140,408 milliárd dollárt tartanak otthon a párnacihában, széfekben, vagy mentettek ki az országból. Ez az összeg csaknem háromszor annyi, mint a jegybank jelenlegi összes tartaléka. Idén az első 9 hónapban csaknem 7 milliárd dollár hagyta el az országot, miközben ugyanebben az időszakban 51,250 milliárd dollár volt a Banco Central devizatartaléka. Az összes külső argentin adósság meghaladja a 127 milliárd dollárt. Az INDEC jelentése összehasonlításul közölte a 2005. december végi állást is, amikor több mint 100 milliárd dollárra becsülte a hivatalos pénzforgalmon kívüli pénzmozgást. Ez az összeg annak ellenére emelkedett gyorsan, hogy alacsonyabbak maradtak a külső hozamok, a globális pénzügyi rendszer ingatagabb lett, ráadásul le is értékelődött az argentin pezó.

elmundo.es, elpais.es, lavanguardia.es, elperiodico.com, avui.cat, marca.com – Spanyolország

A spanyol sajtóban hétfőn címoldalon szerepelt az izraeli napilap, a Ma’ariv híre, miszerint az izraeli kormány a lap értesülései szerint nyomást gyakorolt az F.C. Barcelona csapatára, hogy mondja föl a Qatar Foundationnel még a múlt héten aláírt 165 millió eurós szponzori szerződést. A Ma’ariv szerint az izraeli kormány azzal indokolta a nyomást, hogy az alapítvány a Hamászt pénzeli a Gázai övezetben. Másnap az izraeli kormány arra hivatkozott, hogy semmilyen nyomást nem gyakorolt a katalán sztárcsapatra és inkább az izraeli lap tévesztette össze az alapítványt a Katari Karitatív Társasággal. A Marca kedden már azt írta, hogy a Ma’ariv korábban népszerű lap volt, és az utóbbi időkben jelentős mértékben visszaesett olvasottsága.

dn.sapo.pt – Portugália; elpais.es – Spanyolország

A Diário de Notícias a WikiLeaks oknyomozó portál nyomán utánajárt azoknak a kapuknak, amelyekkel meg akarják akadályozni, hogy az Egyesült Államokba jussanak a portugál kikötőből atomfegyverek vagy más, merényletek elkövetésére alkalmas anyagok. Portugália csatlakozott az úgynevezett Megaports észak-amerikai programhoz, amely éppen az említett eszközöket képes kiszűrni. A kapuk felszerelésének költségeit az egyesült államokbeli Nukleáris Nemzetbiztonsági Igazgatóság (NNSA) fizette. A lisszaboni kikötő évente átlagosan 600 ezer konténert fogad és indít, vagyis naponta 10-12 hajórakományt. A múlt héten a WikiLeaks egyik bizalmas júliusi táviratából kiderült, hogy Alan D. Solomon, az Egyesült Államok jelenlegi madridi nagykövete nem tartotta biztonságosnak a Megaports három spanyolországi kikötőjét. Az incidens úgy ért véget, hogy Algecirasban, Barcelonában és Valenciában is ellátták a kikötőt az említett kapukkal. A szóban forgó táviratban Solomon hangsúlyozta, hogy a világon összesen 30 kikötőben működnek ezek a kapuk, és már tucatnyi merényletet sikerült megakadályozni.