Az új kerettörvénynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az évszázadokon keresztül jól működő, város és vidék közötti kapcsolat újra szerveződjön, valamint a táj és a környezet egyensúlyát megőrző mezőgazdaság alakuljon ki, mely a kis– és a családi gazdaságokra épül – mondta Ángyán József, a Lakiteleki Népfőiskolán, öt megye falugondnokai részére szervezett fórumon. Ángyán szerint egy kirabolt országot kapott meg a jelenlegi vezetés, s a privatizált vagy széthordott nemzeti vagyonból elenyésző bevétele származott az államnak.
– Az Európai Unió forrásaiból Magyarországon mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 1400 milliárd forint jut a jelenlegi hétéves költségvetési periódusban, melynek nyolcvan százaléka az első három évben kiosztásra került, s már csak 200 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta a parlamenti államtitkár. Ángyán emlékeztetett az első Orbán-kormány időszakának végére, amikor nyolcezer milliárd forint volt az ország adósságállománya, ami magas volt, de csökkenő tendenciát mutatott. „Mostanra 21 ezer milliárd forintra nőtt az államadósság, de a növekedésnek komoly látszata nincs” – tette hozzá.
Utalt azokra az adatokra, melyek szerint ha az önkormányzatok és a családok adósságát is hozzászámítják az államadóssághoz, akkor átlagosan, személyenként 3,5 millió forint adósság jut minden magyar állampolgárra. A jövő év egyik nehézségeként említette: 2011-ben ezermilliárd forint az adósságszolgálata az országnak.
Előadásában kifejtette: a mezőgazdaságban érdekelt részvénytársaságokat csak a tőkebefektetés hozamának a maximalizálása érdekli, ami ellentétes a helyi érdekekkel. Adatai szerint az állami földek majdnem felét 180 tőkés társaságnak adta bérbe az előző kormány, ahol elképesztően alacsony, 20–50 forint közötti hektáronkénti bérleti díjak vannak. A részvénytársaságok 86 ezer főt foglalkoztatnak, szemben a hasonló nagyságú területen termelő kis- és családi gazdaságokkal, melyek több mint 300 ezer embernek biztosítanak munkát és megélhetést. Hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság alapja a kis- és a családi gazdálkodás lesz, de ahhoz, hogy ezek a kis mozaikok életképesek legyenek, a közöttük létrejövő szövetkezéseket támogatni kell.
Ángyán József a helyi társadalom megerősítését célzó tervekről is beszélt a több mint száz falugondnok előtt. A kormány elképzelése szerint minden településnek joga lesz legalább az alsó négyosztályos állami iskolához, ha legalább nyolc gyereket beíratnak. A tervek szerint ötdszáz kistelepülésen szándékoznak újraindítani alsótagozati oktatást, melynek költségeit az állam fogja biztosítani.
(MTI)

Hét kérdés, hét ország – őrült nehéz földrajzi kvíz