„Egy kirabolt országot kapott meg a jelenlegi vezetés”

Magyarország 2020 címmel egy tíz évre kitekintő, agráriumot, vidékfejlesztést és környezetvédelmet magában foglaló stratégia készül el egy konzultációsorozat után jövő májusig, melyre alapozva egy kerettörvényt fog alkotni az Országgyűlés – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Lakiteleken.

Az új kerettörvénynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az évszázadokon keresztül jól működő, város és vidék közötti kapcsolat újra szerveződjön, valamint a táj és a környezet egyensúlyát megőrző mezőgazdaság alakuljon ki, mely a kis– és a családi gazdaságokra épül – mondta Ángyán József, a Lakiteleki Népfőiskolán, öt megye falugondnokai részére szervezett fórumon. Ángyán szerint egy kirabolt országot kapott meg a jelenlegi vezetés, s a privatizált vagy széthordott nemzeti vagyonból elenyésző bevétele származott az államnak.

– Az Európai Unió forrásaiból Magyarországon mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 1400 milliárd forint jut a jelenlegi hétéves költségvetési periódusban, melynek nyolcvan százaléka az első három évben kiosztásra került, s már csak 200 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta a parlamenti államtitkár. Ángyán emlékeztetett az első Orbán-kormány időszakának végére, amikor nyolcezer milliárd forint volt az ország adósságállománya, ami magas volt, de csökkenő tendenciát mutatott. „Mostanra 21 ezer milliárd forintra nőtt az államadósság, de a növekedésnek komoly látszata nincs” – tette hozzá.

Utalt azokra az adatokra, melyek szerint ha az önkormányzatok és a családok adósságát is hozzászámítják az államadóssághoz, akkor átlagosan, személyenként 3,5 millió forint adósság jut minden magyar állampolgárra. A jövő év egyik nehézségeként említette: 2011-ben ezermilliárd forint az adósságszolgálata az országnak.

Előadásában kifejtette: a mezőgazdaságban érdekelt részvénytársaságokat csak a tőkebefektetés hozamának a maximalizálása érdekli, ami ellentétes a helyi érdekekkel. Adatai szerint az állami földek majdnem felét 180 tőkés társaságnak adta bérbe az előző kormány, ahol elképesztően alacsony, 20–50 forint közötti hektáronkénti bérleti díjak vannak. A részvénytársaságok 86 ezer főt foglalkoztatnak, szemben a hasonló nagyságú területen termelő kis- és családi gazdaságokkal, melyek több mint 300 ezer embernek biztosítanak munkát és megélhetést. Hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság alapja a kis- és a családi gazdálkodás lesz, de ahhoz, hogy ezek a kis mozaikok életképesek legyenek, a közöttük létrejövő szövetkezéseket támogatni kell.

Ángyán József a helyi társadalom megerősítését célzó tervekről is beszélt a több mint száz falugondnok előtt. A kormány elképzelése szerint minden településnek joga lesz legalább az alsó négyosztályos állami iskolához, ha legalább nyolc gyereket beíratnak. A tervek szerint ötdszáz kistelepülésen szándékoznak újraindítani alsótagozati oktatást, melynek költségeit az állam fogja biztosítani.

(MTI)