Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 81,6 százaléka volt 2011 első negyedévének végén. A bruttó adósságot az első negyedév végéig nem érintette a tőketranszfer, mivel a magánnyugdíj-pénztárak még nem utalták át az államháztartás számára a kilépők vagyonát, így még nem kezdődött el az állampapírok bevonása és más vagyonelemek értékesítése.
Az államháztartás éves nettó finanszírozási igényének csökkenése a magán-nyugdíjpénztári átutalások nélkül is folytatódott: az éves hiány 4,6 százalékra csökkent az első negyedév végével záruló egy évre, a tavaly a második negyedévi 5,9, harmadik negyedévi 5,3 és az év végéig 4,7 százalékról. Az előzetes jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ebben a negyedévben a helyi önkormányzatok közvetlen jelentéseit nem használta fel a jegybank, mert azok nem voltak elérhetőek a kellő időben.
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási igénye 2011 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,8 százalékát érte el, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfert figyelmen kívül hagyva azonban nettó finanszírozási képességük a GDP 4,8 százalékát tette ki a 2010 harmadik negyedévi 4,9 és negyedik negyedévi 4,6 százalék után. 2011 első negyedévében az államháztartás finanszírozási képessége a negyedéves GDP 35,8 százalékát tette ki (2289 milliárd forintot) a magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez kapcsolódó tőketranszferrel együtt, anélkül viszont a GDP 5,6 százaléka (361 milliárd forint) volt a negyedéves deficit, azaz magasabb a tavaly harmadik negyedévi 5,3 és negyedik negyedévi 4,7 százaléknál.
Az államháztartás nettó tartozása (14 518 milliárd forint) a GDP 52,8 százalékát tette ki március végén. Az államháztartás nettó tartozása 2011 első negyedévében elsősorban a magánnyugdíj-pénztári kilépések következtében elszámolt tőketranszfer miatt 1938 milliárddal csökkent a múlt év végéhez képest.
Emellett a központi kormányzat eszközei közül számottevően nőttek a központi banknál elhelyezett betétek (676 milliárd forinttal) és a hitelintézeteknek nyújtott hitelek (138 milliárd forinttal), miközben jelentősen (1240 milliárddal) nőttek értékpapír tartozásai és (390 milliárd forinttal)csökkentek hiteltartozásai. A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (69 milliárd forint) elsősorban betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényüket (85 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitellel fedezték.
Stabilizálódtak a tőkepiacok
Áprilisban végre stabilizálódtak a tőkepiacok, a hazai és a fejlett részvénypiacok pozitívba fordultak, és a fejlődő piacok is tovább folytatták a márciusi emelkedést. Tovább erősödött a magyar állampapírpiac és a forint is. Ráadásul áprilisban fél év után ismét több pénzt hoztak a lakossági befektetők, mint amennyit visszaváltottak, és az intézményi befektetők esetében is megállt a márciusban tapasztalt visszaváltás – derült ki a Bamosz legfrissebb jelentéséből. Összességében öt és fél milliárd forint érkezett az alapokba áprilisban elsősorban lakossági forrásból.
Az 5,5 milliárd forint friss tőkebefektetés mellett az alapok vagyonát további 25,9 milliárd forint hozam is növelte áprilisban. A hónap végén a BAMOSZ tagok 0,8 százalékos bővülést követően, 468 hazai befektetési alapban összesen 3855 milliárd forintot kezeltek. „Bár az aktuálissá váló nyugdíjpénztári vagyonátadás hatására minden bizonnyal további visszaváltások is várhatók majd az intézményi befektetők részéről, áprilisban ezek mértéke csekély volt, míg a lakosság e hónapban már összességében számottevő új megtakarításokat helyezett el befektetési alapokban” – idézi a közlemény Temmel Andrást, a BAMOSZ főtitkárát.
A hagyományosan lakossági termékeken – pénzpiaci, garantált, ingatlan és rövid kötvény – alapokon belül csak a garantált alapok nem tudtak friss tőkét vonzani áprilisban. Tovább nőtt az érdeklődés a vegyes alapok iránt is, és összességében hat hónapja nem látott nagyságú új befektetések érkeztek a lakosságtól. A pénzpiaci alapok vagyona 0,7 százalékkal 1364 milliárd forintra nőtt. Hét milliárd forint érkezett ezekbe az alapokba, és 2,8 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk. A legnépszerűbbek az euróövezeti likviditási és pénzpiaci alapok voltak.
A hónap vesztesei pedig a kategórián belül a forint alapú likviditási alapok voltak, ezekből 3,2 milliárd forintot vontak ki a befektetők. A kötvényalapok vagyona 0,1 százalékkal, 306 milliárd forintra nőtt, aminek oka a rövid kötvényalapok esetében a tőkekivonás megállása mellett ezúttal elsősorban a hozam volt. A kötvényalapokból összesen 2,1 milliárd forint tőkét vontak ki, de 2,3 milliárd forint hozamot értek el. A kategórián belül a rövid kötvényalapokba áprilisban 50 millió forint érkezett, és az alapok 900 millió forint hozamot is elértek.
Az ingatlanalapok tőkevonzása idén először nőtt, miután korábban hónapról hónapra csökkent, ráadásul az alapok teljesítménye is javult, így a hónapban újraindult az alapok vagyonának gyarapodása. Ezek a termékek áprilisban közel félmilliárd forint friss tőkét vonzottak, és 1,3 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk. Vagyonuk egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőtt, a hónap végén 431 milliárd forint volt. Nem javult a kép viszont a garantált alapok piacán, miután áprilisban ismét egy nagyobb alap járt le. A vagyon áprilisban gyakorlatilag stagnált, az alapokból összesen 3,8 milliárd forint távozott, míg a piaci teljesítmények közel ugyanekkora mértékben növelték az alapok vagyonát. A nyilvános garantált alapok összvagyona a hónap végén 413 milliárd forint volt.
A részvényalapok forintban mért hozamait áprilisban negatív irányba mozdította a forint erősödése. A nyilvános részvényalapokból – elsősorban egy jelentős intézményi visszaváltás során – 5,7 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg a piaci teljesítmények összességében 1,1 milliárd forinttal csökkentették a vagyont. A nyilvános részvényalapok vagyona áprilisban 1,8 százalékkal, 369 milliárd forintra csökkent.
A kisebb alapkategóriák általában pozitív képet mutattak áprilisban. A vegyes alapokba 1,3 milliárd forint érkezett, a piaci teljesítmények pedig 520 millió forinttal növelték a vagyont, amely így fél százalékkal, 133 milliárd forintra nőtt. A zártkörű értékpapíralapok vagyona áprilisban 2,3 százalékkal 677 milliárd forint nőtt. Az alapokból 730 millió forint tőkét vontak ki, ez töredéke a márciusi tőkekivonásnak. A piaci teljesítmények viszont 15,6 milliárd forinttal növelték a vagyont. Az intézményi alapokon belül a kötvény és származtatott alapok tudtak kismértékű tőkét vonzani áprilisban.
(MTI, MNO)
origo.hu
Orbán Viktor: Néhány lángos és tasli leesett
