Szelekovszky Márta, a Déri Múzeum ásatást vezető régésze csütörtökön elmondta az MTI-nek, hogy három korból való maradványokat tártak fel. A legrégebbi tárgyak a középső neolitikum alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájából valók, ezek mintegy 6500 évesek. Nagyméretű, agyag kitermelésre használatos gödröket találtak ebből az időből, amelyeket háztartási hulladékokkal töltöttek fel. A feltárt tárgyak között kerámiatöredékek és állati csontok voltak.
A régész ismertetése szerint a magas talajvíz és agyagos talaj jól konzerválta a leleteket. „Úgy tűnik, hogy a római császárkorban itt élt szarmatáknak is gondot okozott a magas talajvíz, hiszen több elvezető árkot találtak” – jegyezte meg.
A szarmata településrészen feltehetőleg lakóházként szolgáltak a feltárt döngölt agyagpadlós épületek, amelyekben munkagödör is volt. A házaktól északra egy temetőre bukkantak, ahol kilenc sírt tártak fel. A sírok jórészt kifosztottak voltak, hiszen a szarmaták általában ékszereikkel együtt temették halottaikat. „Azt, hogy mennyire tisztában voltak vele, mit hol kell keresniük, jelzi, hogy az egyik sírt csak deréktól felfelé – valószínűleg nyakláncok vagy gyöngyök után kutatva – bolygatták meg” – érzékeltette az MTI tudósítójával Szelekovszky Márta.
A sírokban találtak gyöngyöket és egy római ezüst érmét is, de még nem tudni, hogy melyik császár verette azt. A régész hozzátette, hogy még néhány bronzkori tárgyra is bukkantak a Mikepércsi úton végzett feltárás során.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Gratulálok, Márton Viviana! - fotó
