Nem tudni, milyen hosszú ez a lejtő

Egyelőre nem tudni, meddig folytatódik a lejtmenet a tőzsdéken, mivel a befektetők továbbra sem látják egyértelmű jelét az adósságválság megoldásának – vélekedtek az MTI által megkérdezett szakértők azután, hogy kedden – összhangban a többi európai tőzsdemutatóval – meredeken esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe is.

A BUX délben 18 080,50 ponton állt, ami a hétfői záró értékéhez képest 1031,91 pontos, 5,4 százalékos csökkenés, a keddi nyitásnál 1073,92 ponttal alacsonyabb.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a keddi kereskedés elején – ha csak körülbelül fél óra erejéig is – volt némi megnyugvás a piacokon, de ez valamennyire természetes is az elmúlt napok ugyancsak „brutális” esése után.

Később azonban ismét előtérbe kerültek azok a vélemények, amelyek szerint nem történt előrelépés az esést kiváltó ügyekben, vagyis a nagy „adóssághegyet görgető” államok továbbra sem dolgoztak ki olyan megoldásokat, amelyek tompíthatnák a feszültséget.

A befektetők egyelőre azzal számolnak, hogy az Egyesült Államok és a dél-európai államok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és a növekvő kötvényhozamok miatt fenntarthatatlan pályán mozognak – mondta Kuti Ákos. Hozzátette: az is elvette a befektetők kedvét, hogy jelentősen romlottak a növekedési kilátások.

Az elemző hangsúlyozta: a kötvény-, részvény- és devizapiac között nagy az „együttmozgás”, így például egy amerikai részvénypiaci eséskor csökkenek az európai indexek, és a nyersanyagpiacok is esnek, egyes devizák gyengülnek, a befektetők pedig az aranyba menekülnek.

A keddi esés mértéke sokkoló, és egyelőre nem tudni, hol lesz a vége a csökkenésnek. Kifejtette: a konkrét hírek már nem tudják tompítani az esést, az államoknak kell „kiállniuk” és olyan hiteles programokat bejelenteni, amelyek a két faktor – adósság és gazdasági növekedési kilátások – közül legalább az egyikben megoldást kínálnak.

Az olasz és spanyol kötvényhozamok csökkenését az segítette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlásba kezdett – mondta Kuti Ákos, egyben kiemelte: az össze kötvényt az EKB sem vásárolja fel, de a pánikot csökkentheti.

Elmondta: a tőzsdei esést Európa-szerte a bankszektor vezeti, ugyanakkor a közszolgáltatók, távközlési cégek, energia- és gázszolgáltatók viszonylag „jól állják a sarat”, de ez sem garancia arra, hogy később nem fognak esni.

A Richter esését tompíthatja az a friss hír, hogy megnyerte a lengyel Polpharma-tranzakció meghiúsulása miatt indított pert, és a választott bírósági ítélet alapján a Genefar BV 40 millió dollárt köteles fizetni a magyar cégnek – vélekedett Kuti Ákos.

Ugyanakkor hozzátette: a mostani esés nem a Richternek szól, a kisbefektetők is „pánikolnak”, és elkezdték kivenni pénzüket saját befektetési alapjaikból, az alapkezelők pedig ahhoz, hogy teljesítsék ezeket a pénzkivételi igényeket, kénytelenek eladni a piacon. Elsősorban ez az oka annak, hogy a talpraállás lassú – vélekedett a szakértő. Szerinte várható némi megnyugvás a piacokon, de kérdés, hogy ez mekkora visszapattanásra lesz elegendő.

Ádám Zoltán, a DZ Bank budapesti elemzési részlegének vezetője elmondta: a Budapesti Értéktőzsde teljesítményére a negatív nemzetközi hangulat mellett az is rányomja a bélyegét, hogy Magyarországot sérülékeny gazdaságként tartják számon a befektetők, elsősorban a magas külső és államadóssága miatt. Ezenkívül az elmúlt bő egy év „gazdaságpolitikai vonalvezetése vegyes piaci fogadtatásra talált”. Ez a két tényező azt eredményezi, hogy egy ilyen „éles piaci helyzetben” a piaci szereplők bizalmatlanok Magyarországgal szemben.

Bár Magyarországon a fizetési mérleg pozitív tartományban van, a szakértő szerint veszélyeztetett országként tartják számon hazánkat, mivel fokozottan támaszkodik külső forrásokra, ez pedig árfolyamesés és pesszimista nemzetközi környezet esetén különösen előtérbe kerülhet.

(MTI)