– Ha napirenden lesz a téma, el fogok menni – így reagált csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lapunknak azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai már hetek óta szeretnék elérni, hogy vegyen részt az ülésen és adjon számot a letelepedésikötvény-programról. A minisztert egy nemzeti konzultációs fórum után értük utol, amelyet Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen tartott.
Egyébként éppen erre a párosra lenne kíváncsi a költségvetési bizottság is, ugyanis Varga részvétele mellett szeretnék, ha Pintér is összegezné a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatos tapasztalatokat. Ám ez aligha fog megtörténni, ugyanis a kormánypárti többségű bizottság hetek óta leszavazza azt, hogy egyáltalán napirendre kerülhessen az ügy. Vagyis Varga kockázat nélkül ígérheti, hogy majd tiszteletét teszi, ha napirendre veszik a kérdést, hiszen erre jó eséllyel nem kell sort kerítenie.
– Szerintem ezzel egy dolgot mondott Varga Mihály: azt, hogy ő nemzetgazdasági miniszterként tevőlegesen is résztvevője ennek a pénzmosási konstrukciónak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az LMP-s Demeter Márta, aki a költségvetési bizottság alelnöke. Úgy vélte, attól még, hogy a kérdés hivatalosan nem kerül napirendre, a miniszter még számot adhatna a letelepedési kötvényekről. „Amennyiben a bizottság előtt nem számolnak el a miniszterek, úgy ezt majd a bíróság előtt kell megtenniük 2018-ban” – mondta hozzátéve, hogy előbb-utóbb Vargának is lesz miniszteri meghallgatása, „úgyhogy készüljön”.
Lapunk a letelepedési kötvények ügyében kérdezte Gulyás Gergelyt, a Fidesz frakcióvezetőjét is a héten. „Azt, hogy a költségvetési bizottság egy olyan konstrukciót akar – nem vizsgálóbizottságként – vizsgálni, ami március óta nem is létezik, komolytalan dolognak tartom, ami természetesen a választási kampány része” – válaszolta.
Mint a Magyar Nemzet korábban több alkalommal is beszámolt róla, míg a kormány nagy erőkkel kampányol a migráció ellen, addig a kötvényprogramon keresztül több mint 20 ezer bevándorlónak életre szóló magyarországi letelepedést biztosítottak. A magyar állam mintegy 13 milliárd forintot vesztett a kezdeményezéssel, miközben a kormánypártokhoz köthető offshore cégeknek az 180 milliárd forintos bevételt eredményezett.
