Tíz éven át mondott csődöt a gyermekvédelmi jelzőrendszer, készülnek-e ennek felülvizsgálatára – kérdezte a Magyar Nemzet a frakcióvezetőt. A legutóbbi, nagy nyilvánosságot kapott eset: egy boldvai apa ennyi időn át büntetlenül és észrevétlenül erőszakolhatta saját lányát, aki két gyermeket is szült tőle. A frakcióvezető erre azt válaszolta: ha a gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatosan bárkinek szakmai javaslatai vannak, akkor azt küldjék el nekik.
A Magyar Nemzet azzal kapcsolatban is érdeklődött, hogy a költségvetési bizottság fideszes többsége hétfőn ismételten megakadályozta, hogy napirendre kerüljön a letelepedési kötvények ügye. „Azt, hogy a költségvetési bizottság olyan konstrukciót akar nem vizsgáló bizottságként vizsgálni, ami március óta nem is létezik, komolytalan dolognak tartom, ami természetesen a választási kampány része” - reagált Gulyás. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a Fidesz a jövőben hajlandó lesz-e tárgyalni a kérdést – miután az ellenzék jóvoltából ezen túl az érintett bizottság minden egyes ülésén megpróbálja majd napirendre vetetni a letelepedési kötvények ügyét – úgy reagált:
„Az álláspontunk kialakult, kiforrott”.
Ugyanakkor a frakcióvezető egyelőre nem kívánt azon kérdésünkre válaszolni, mit gondol arról, hogy kitiltották a börtönökből a civil szervezeteket, ehelyett azt javasolta, forduljunk a Belügyminisztériumhoz a kérdéssel, illetve megígérte, hogy tájékozódik az ügyben és ezt követően ő maga is válaszol.
A frakcióvezetőt azzal kapcsolatban is kérdezték, mit szól ahhoz, hogy David Kostelancik amerikai követséget vezető ügyvivő kedden kritizálta a magyar kormányt a sajtószabadság állapota miatt. Gulyás azt mondta, nem hallotta, hogy pontosan mit nyilatkozott az ügyvivő, de azt visszautasította, hogy a kormány listázná az újságírókat aszerint, hogy mennyire írnak rájuk nézve kedvező cikkeket. Leszögezte azt is, hogy Magyarország is elítél minden újságírók megfélemlítésére tett kísérletet.
A sajtószabadság kapcsán arról is kikérték Gulyás véleményét, mikor változtathat a kormánypárt azon, hogy egyes politikusai – például Balog Zoltán miniszter – nem nyilatkoznak egyes sajtóorgánumoknak. A frakcióvezető arra emlékeztetett: ellenzéki képviselők pedig kormánypárthoz sorolt médiumoknak nem adnak választ, így az újságírói szolidaritásnak kétirányúnak kellene lennie. Ugyanakkor
egyetlen politikusnak sincs kötelezettsége arra, hogy nyilatkozzon – mondta.
Gulyás Gergely szerint egyébként az „normális”, ha a viszony a médiával „korrekt”, és például sajtótájékoztató keretében biztosítanak információkat a sajtónak.
A politikus még azt is megjegyezte: „Ha belegondolok, hogy egyes médiumok tulajdonosai milyen infantilis viselkedést engednek meg maguknak, akkor egyáltalán nem tudom elmarasztalni Balog miniszter urat, hanem inkább átgondolom, hogy helyes-e, hogy én válaszolok”.
Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbikhoz közel álló Iránytű Intézet legújabb felmérése szerint a Fidesz támogatottsága 7 százalékot csökkent szeptemberben, úgy reagált: ez a közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a Fidesz a szavazatok 43 százalékát kapná meg, míg az őket követő legnépszerűbb jelölt csak 22 százalékot.
„Én nem fogom elsírni magam a választások estéjén, ha ez a végeredmény lesz”
- mondta a Fidesz politikusa.
Gulyás Gergely a sajtótájékoztatóján kitért a lex CEU mai parlamenti módosítására is. Mint mondta, semmi sem változik, mindössze az, hogy 2018 eleje helyett 2019. január 1-ig kell megfelelniük az érintett intézményeknek a felsőoktatási törvény feltételeinek. Hangsúlyozta, a jogszabályok pedig mindenkire vonatkoznak, Soros György egyetemére is. Ha 2019. január 1-jéig a szükséges megállapodásokat, illetve nemzetközi szerződéseket megkötik, akkor az érintett egyetemek, köztük a „Soros-egyetem”, további működésének nem lesz akadálya – mondta a politikus. Azt, hogy a CEU közleményben tiltakozott a határidő meghosszabbítása ellen, „tiszteletre méltó önkritikának” nevezte, hiszen Gulyás szerint az egyetem korábban azt sérelmezte, hogy túl rövid a határidő az új feltételek teljesítésére.
Más parlamenti kérdésekre kitérve Gulyás Gergely beszélt a Czeglédy-ügyben megkárosított diákok kártalanítására irányuló fideszes határozati javaslatról, közölve:
a kormánypárt célja, hogy a kárpótlás a lehető leghamarabb megtörténjen.
A Czeglédy-ügynek ugyanakkor politikai vonatkozásai is vannak, mert már évekkel ezelőtt is nyílt szóbeszéd volt Vas megyében, hogy „a baloldali pártok finanszírozási hátterét gyakorlatilag Czeglédy Csaba jelenti” – mondta, indokoltnak nevezve ennek kivizsgálását is.
A bevándorlás ügyében az eddigi egyik legveszélyesebb módosításról szavaz csütörtökön az Európai Parlament (EP) szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága – közölte Gulyás Gergely. Szerinte az EP testülete a Dublin IV. rendelet módosításáról fog szavazni, amely állandó és felső keret nélküli áthelyezési rendszert hozna létre. Ez az előterjesztés a frakcióvezető szerint
szemben áll azokkal az európai tanácsi döntésekkel, amelyek azt sürgetik, hogy lehetőleg még a belépés előtt történjen meg a menekültstátuszról szóló döntés.
Ráadásul a módosítással egy olyan szankcionálási rendszert is bevezetnének, amellyel a menekültek kötelező áthelyezésben való részvételtől tennék függővé egy tagállam hozzáférését az uniós pénzekhez – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.
Gulyásnak egyébként ez volt az első frakcióinfó elnevezésű sajtótájékoztatója azóta, hogy október elejétől ő vette át a kormánypárt frakciójának vezetését.
