Vetőmaghasadás

Egyre többször hallani olyan véleményeket – magyar szakemberektől is –, hogy a genetikai módosítás és a természetes növényvilág hívei közötti harcot nem a tudósok, hanem a politikusok fogják eldönteni.A múlt héten Nairobiban újabb politikai döntés született e témában: az ENSZ Környezetvédelmi Programjának székhelyén Pepó Pál környezetvédelmi miniszter aláírta a cartagenai jegyzőkönyvet, amely a modern biotechnika termékeinek biztonságos kezeléséhez és forgalmazásához ad támpontokat.– A géntechnológia ellenzői aligha találnának olyan parcellákat Magyarországon, amelyeken piacra szánt, genetikailag módosított növényeket termesztenek. Kereskedelmi forgalomba eddig ugyanis nem kerülhetett génkezelt vetőmag – fogalmazott Venetianer Pál biológusprofesszor, a géntechnológia eljárásokat véleményező bizottság elnöke.Ellentétben Nyugat-Európa számos országával, így Angliával, ahol a múlt héten robbant ki a botrány, ugyanis a holland Advanta vetőmag-forgalmazó cég bejelentette: a Kanadából importált és a brit piacon terített tavaszirepce-vetőmag egy része génkezelt volt. A cég képviselői állítják, hogy legfeljebb a teljes szállítmány egy százaléka volt genetikailag módosított vetőmag, amit 600 brit gazdaságban, összesen mintegy 33 ezer hektáron vetettek el. Lady Hayman, a szigetország mezőgazdasági államminisztere a múlt szerdán a parlament felsőházában úgy nyilatkozott, hogy nem tervezi a holland cég felelősségre vonását, mivel az nem tudott róla, hogy az értékesített vetőmag egy része génkezelt volt. A minisztérium azonban – annak ellenére, hogy a betakarított termés az élelmiszerláncba bekerülve sem okozna kockázatot – bejelentette: a gazdák nem értékesíthetik a génkezelt repcét.A gazdák kártalanítása tekintetében megoszlik a felelősség, ugyanis mind a terményt forgalmazó cég, mind az illetékes hivatal elmulasztotta elvégezni a vetőmag előzetes vizsgálatát.Venetianer Pál szerint a törvény sem Nyugat-Európában, sem itthon nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy hasonló esetekben kit terhel felelősség. A biológusprofesszor felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány eddig nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a genetikailag módosított növények és a belőlük készült élelmiszerek ártalmasak a természetes környezetre vagy az emberi szervezetre. A jogi szankciók ügye ennélfogva rendezetlen. A kártétel alapját ugyanis mindössze az attól való félelem szolgáltatja, hogy ezek az élelmiszerek károsak.– Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a kárt maga a törvény okozza, mivel, a kételyeken alapuló félelem okán, a törvény nem tehet mást, mint hogy egyértelműen tilt. Arról nem is szólva, hogy a szigorú törvénykezés egyik alapfeltétele az ellenőrzés, ez azonban csak akkor oldható meg, ha a gyanús vetőmagon egy konkrét módosítást ellenőrzünk, találgatni nem lehet. A vizsgálatok különben is csak a vetőmagon vagy a növényen végezhetők el. Repcéből készült olajban, ha az genetikailag módosított repcéből készült is, már nem találhatók módosításra utaló jelek. Tehát a vizsgálatot előzetesen kell kérnie a forgalmazónak, már amennyiben ezt fontosnak találja – vélekedett a bizottság elnöke.A testület munkájáról elmondta, hogy a benne társadalmi szervezetek is képviseltetik magukat, amelyek – mint fogalmazott – „többnyire arra törekednek, hogy minél kevesebb engedélyt bocsásson ki a bizottság”. Egyelőre azonban nem érdemes elébe menni a dolgoknak, ugyanis Magyarországon csak kísérleti parcellák létrehozására kaphatnak engedélyt cégek. A betakarítást követően a termények nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, a törvény szerint meg kell semmisíteni őket.A kérvényt benyújtó cégeknek szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Egyebek mellett a kísérleti parcella körül jelentékeny védősávot kell létrehozniuk, meggátolva, hogy a genetikailag módosított növények hagyományos fajtákkal kereszteződjenek. A terményforgalmazó cégeknek arról is be kell számolniuk, hogy katasztrófa – például árvíz – esetén milyen óvintézkedéseket tennének, hogy meggátolják a fajták keveredését.Az elmúlt egy évben mintegy 10, többségében nemzetközi vetőmag-forgalmazó cég adott be kérvényt kísérleti parcellák létesítésére. Ezek a vállalatok már korábban is jelen voltak a hagyományos termények világpiacán. Költséges genetikai kísérleteket ma – a társadalmi szervezetek ellenkampánya következtében is – csak akkor végezhetnek cégek, ha megfelelnek a szigorú előírásoknak.– Paradox módon épp az ellenzők tábora erősítette meg a nagy nemzetközi vállalatok pozícióját, ugyanis ilyen magas kiadásokat csak ők engedhetnek meg maguknak – fogalmazott Venetianer Pál. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a nagy cégek maguk is részt vettek a kedélyek felkorbácsolásában. A biológusprofesszor szerint a tudomány nem adhat választ olyan kérdésekre, amelyek puszta félelmeken alapulnak. A géntechnológia alkalmazása kapcsán ugyanis feltételezett veszélyek merülnek fel, ténylegesen bizonyíthatók soha. A professzor maga is osztja azt a nézetet, amelynek értelmében Európában a politika dönti el a génkezelt vetőmag körül újraéledt vitát.– Érdemes elgondolkozni azon, hogy a magyar agráriumnak szüksége van-e genetikailag módosított növényekre. Én személy szerint úgy vélem: nincs! – fogalmazott Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke. Beszámolt egy esetről, amely során génkezelt repcevetőmag került kereskedelmi forgalomba. Illés Zoltán szerint sajnálatos tény, hogy ez megtörténhetett, üdvözlendő viszont, hogy a hatóság az egyetlen, hatáskörében elrendelhető büntetés mellett döntött: megsemmisítette a szállítmányt. A géntechnológiai tevékenységről szóló, tavaly január óta hatályos törvény kapcsán Illés Zoltán több hiányosságról is beszámolt. A törvény előírja az élelmiszerek ellenőrzését, ám ezt a kijelölt szervezet, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet pénz és laboratórium hiányában nem tudja elvégezni. A tavaly genetikailag módosított repcét forgalmazó cégre a hatóságok azért nem szabhattak ki bírságot, mert a szükséges rendelet a mai napig sem született meg, bár ennek meghozását a két évvel ezelőtt alkotott törvény előírja. Nincs rendelet azon növények köréről sem, amelyek genetikai módosítása egyszerűen tilos – emlékeztetett a bizottság elnöke.Illés Zoltán szerint a hiányzó rendeletek megalkotása mellett a géntechnológiáról szóló törvény módosítása is időszerű lenne.A Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) főtanácsadója, Nehai Gábor viszont példaértékűnek nevezte a géntechnológiáról szóló törvényt, már csak azért is, mert álláspontja szerint a hazai törvényi szabályozás szigorúbbnak mondható a nemzetközinél. Nyugati szomszédainknál nem rendezett a felelősség kérdése, itthon viszont a polgári törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak a felekre. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az értékesített vetőmagról kiderül, hogy génkezelt volt, a gazdákat ért veszteségeket a vetőmag-forgalmazó köteles megtéríteni. Nehai Gábor nemcsak a Nairobiba látogató magyar delegáció tagja volt, hanem januárban, a montreali jegyzőkönyv aláírásakor, elnökként képviselte a kelet-közép-európai régiót.Montrealban némileg toleráns döntés született a génkezelt élelmiszerekről. Ezeket ugyanis nem kötelező olyan címkékkel ellátni, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a végtermék vagy felhasznált alapanyag genetikailag módosított növényből készült – áll a dokumentumban.– Ezt az unió mondhatni megkontrázta – emlékeztetett a főtanácsadó –, ugyanis a tagországok továbbra sem kereskednek olyan cégekkel, amelyek ennek az előírásnak nem felelnek meg.Demeter András, a KÖM természetmegőrzési főosztályának vezetője, aki elkísérte Pepó Pál környezetvédelmi minisztert Nairobiba, úgy véli, hogy a génkezelt növényekből készült élelmiszerek fogyasztása jelenleg ismeretlen mértékű kockázatot jelent. Ennek tudható be a társadalmi szervezetek ellenállása is. Demeter András úgy véli, a géntechnológiáról szóló vita az elvek csatája, és meggyőződése, hogy a kérdésről politikai döntés fog születni Európában.