A szomszéd jogai

A zöldterületi építkezések nagy száma megnövelte a telekingatlanok mások zavarásával nem járó rendeltetésszerű használatának jelentőségét.A telekszomszédok között kialakult viták nagymértékben megronthatják a tulajdonosok kapcsolatát, folyamatos konfliktusokat eredményezhetnek, és sok költséggel és bosszúsággal járó pereskedéshez vezethetnek. Ennek elkerülése érdekében a polgári törvénykönyv, valamint az építészeti szabályok és adott esetben a helyi önkormányzatok rendelkeznek az összefoglalóan szomszédjognak nevezett jogokról.Dr. Csémy István ügyvéd lapunknak elmondta: a polgári törvénykönyv rendelkezései adják a szabályozás alapját. Például az ingatlanról a közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket, ha a fa tulajdonosa nem szedi fel, bárki felszedheti. A ptk. szerint, ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos – kártalanítása ellenében – köteles a földjére való belépést megengedni.A tulajdonos a szomszédos földet – kártalanítás ellenében – szintén használhatja, amennyiben a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Új parcellázások esetén gyakran vitássá válik a tulajdonosok között a kerítés létesítésének, fenntartásának, használatának kérdése. A törvény úgy rendelkezik, ha a földeket kerítés, sövény vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezte. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakításának szabályait – helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ha helyi szabályozás nincs, a fő szabály rendelkezését kell követni, amely szerint tömör kerítés legfeljebb 2,5 méter magas lehet.Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (használója, kezelője) a telek homlokzatán, továbbá – eltérő rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles a kerítést megépíteni, fenntartani. Üdülőterületen, ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik, csaknem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető. Ugyanaz vonatkozik a telken belüli, külön használatú telekrészek elválasztására.A szomszédjog rendelkezései kiterjednek a föld határvonalán álló fa vagy bokor és gyümölcse feletti rendelkezésre is. A törvény szerint a szomszédokat ezek a javak egyenlő arányban illetik. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy közös költségen távolítsák el.Sok vita forrása a tilosban talált állat által okozott kár megtéríttetése. A törvény úgy rendelkezik, hogy az állatokat a föld használója mindaddig viszszatarthatja, míg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.