A pénz világa és a szegénység

Az antiglobalista tüntetések ellenére a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank idei prágai közgyűlése programjának teljesítése zökkenőmentes. Tegnap a közgyűlés plenáris ülésén a felszólalók többször visszatértek a Václav Havel cseh államfő nyitóbeszédében kifejtett tézishez, miszerint a világméretű szegénység a gazdag és a szegényebb országok közös gondja, és ez a szomorú jelenség az ellentmondásoktól terhes civilizáció egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása.A közgyűlés tegnapi ülésének középpontjában a világ nyersanyagfüggősége megoldásának kérdése, a magas olajárak, a legszegényebb országok adósságai elengedésének, valamint az úgynevezett harmadik világ egyenlő fejlődési feltételeinek kérdése állt.– A gazdag országok egyre gazdagodnak, a szegény országoknak ugyanakkor egyre kevesebb az esélye a nyomor és a természeti csapások elleni küzdelemre – hangoztatta a bangladesi küldött. A felszólalók rámutattak a világgazdasági jövedelmek elosztásának szembetűnő aránytalanságaira. Arra, hogy a jövedelmek nyolcvan százalékából a világ népességének csupán a húsz százaléka húz hasznot. A világ számos országában a bruttó nemzeti összterméknek a felével csupán a lakosság tíz százaléka rendelkezik, a többi kilencven százalék éhezik és betegségektől szenved.A tegnapi vitában kedvezőbb előjelű felszólalások is elhangzottak. Ezek közé tartozik Észak- és Dél-Korea politikai közeledésének méltatása. A dél-koreai pénzügy- és gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a két koreai állam politikai közeledése mellett gazdasági téren is sok a teendő. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy hatékonyan támogassa Észak-Koreát, hogy megalapozhassa gazdasági együttműködését a világ valamennyi országával.Az indiai küldött, utalva a közgyűlést kísérő tüntetésekre, Ghandi példáját említve rámutatott: a civilizált társadalomban nincs helye az erőszaknak. Az IMF és a Világbank létéről vagy nem létéről a közgyűlésen részt vevő 182 ország képviselői, nem pedig a utcai rendbontók hivatottak dönteni – mondta.