Befagyasztanák a nyugdíjtagdíjat

A kormány tervei szerint 2003-ig befagyasztanák a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat, ez csökkentheti az ellátások várható értékét – tartalmazza a Járai Zsigmond pénzügyminiszter által jegyzett tájékoztató, amelyet az Országgyűlés szociális bizottságának tegnapi ülésére készítettek. Frajna Imre politikai államtitkár szerint kedvező fordulat következett be a kórházak eladósodásában, az utóbbi tíz évben komolyan fejlődött a kórházi ellátás, és a tb által juttatott összeg jelentős részben már ma is tartalmazza az amortizációt.A nyugdíjreform eddigi tapasztalatairól szóló vita során a kormánypárti képviselők soknak tartották a magán-nyugdíjpénztárak öt-hat százalékos működési költségét, az ellenzék viszont azt kifogásolta, hogy a kormány gátolja a reform kibontakozását. Eddig a vártnál többen, 2,3 millióan léptek át a magánpénztárakba, közülük 22 ezren gondolták meg magukat. A pénzügyminisztériumi jelentés szerint a magánpénztárakat választók életkora magasabb az előzetesen reméltnél, közel húsz százalékuk negyven évnél idősebb. A kormány javaslata szerint idén év vége helyett 2002. december 31-ig lehetne visszalépni a tisztán tb-rendszerbe. A kabinet szélesítené a felügyeleti jogkört, és erősítenék a garanciális elemeket. A kormány szerint indokolt volna felgyorsítani a társadalombiztosítási nyugdíj reformját, amelynek lényeges lépései csak az évtized végén, a következő évtized elején lépnének hatályba. A módosítások lényege, hogy a nyugdíj erősebben függjön a befizetett járulék nagyságától és a szolgálati idő hosszától.Mohos András, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára beszámolójában elmondta: a nyugdíjalap tervezettnél nagyobb, 13 milliárd forintos deficitje abból adódik, hogy a költségvetés még nem pótolta a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett és a társadalombiztosítástól emiatt kieső járulékot.Az ellenzéki képviselők elsősorban a kórházak eladósodása miatt fejezték ki aggodalmukat az Állami Számvevőszék jelentése kapcsán. Frajna Imre pénzügyminisztériumi államtitkár viszont úgy látja, ezen a téren fordulat következett be: az 1997-es 36 százalékos, az 1998-as 32 százalékos emelkedés után tavaly mindössze 9,5 százalékkal nőtt a kórházi hitelállomány. Frajna Imre sem az egyszeri adósságelengedésből, sem a hitelből álló konszolidációt nem tartja megfelelőnek. Mint fogalmazott, „az éppen aktuális kormányokról sem fest hízelgő képet” az adósság eddigi kezelése. Az államtitkár úgy véli: az utóbbi tíz évben komoly fejlődés történt a kórházi ellátásban, s bár nem tartja helyesnek, az Állami Számvevőszék jelentése arról tanúskodik, hogy az amortizációs költségeket jelentős részben már ma is a tb által nyújtott összegből fedezik a kórházak.A tb-alapok jövő évi költségvetésével kapcsolatban Frajna Imre elmondta: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyító-megelőző kasszájába az egészségügyi dolgozók számára átlagosan húszszázalékos béremelés fedezete kerül. Tájékoztatása szerint a kormány az egészségügyi 1,05-ös bérszorzó 1,2 százalékra emelésével kívánja elérni, hogy a béremelést valóban megkapják az érintettek.