Csillagok „háborúja”

A rendszerváltozás óta a főváros ingatlanpiaca hatalmas változáson ment át a kereslet-kínálat és a fejlesztések terén. Az utóbbi évek számtalan iroda- és bevásárlóközpont-építése után most szállodaépítési láz jellemzi Budapestet. A szolgáltatási célú ingatlanfejlesztés azért fordult a szállodaépítés felé, mert ott még komoly lehetőségek vannak a fejleszthetőségben, ráadásul idegenforgalmi szakemberek véleménye szerint a kelet-európai régióban húsz év alatt megduplázódik a turistaforgalom, ezen belül pedig Budapest és Prága lesz a „sláger”. A másik szempont, hogy hazánk uniós csatlakozásával az ingatlanok értéke növekedni fog, ezért kiváló befektetés a szállodaépítés.A 60-as, 70-es években épültek meg az első, nagyobb igényeket kielégítő szállodák Budapesten. Akkortájt két korszerű, nemzetközi hírű hotel volt csak a fővárosban: az Hotel Intercontinental (1969) és a Hilton (1976). Utoljára húsz esztendeje volt a mostanihoz hasonló méretű szállodaépítési láz a fővárosban. A növekvő számú és igényesebb vendégek kiszolgálására a 80-as években háromszázmillió dolláros osztrák hitelből épült meg az Atrium Hyatt, a Fórum, a Hungária, a Novotel, a Penta, és megújult a Béke. A rendszerváltozás után megjelentek a magyar szállodaipar privatizációja iránt érdeklődő külföldi cégek. A brit CP Holdings megvásárolta a Danubiust, amely aztán később felvásárolta a HungarHotelst, míg a Pannonia szállodaláncot az Accor csoport vette meg. Az egykori szakszervezeti szállodákat a Hunguest Rt. üzemelteti. A szállodaátépítés, -építés nyolc évvel ezelőtt ért véget, amikor átépítették a Marriott Hotelt, és megépült a Kempinski, amely szinte egyedül képviselte az újonnan épített szállodák között a luxus kategóriát.A privtizáció befejeződése, valamint az ingatlanpiac változása fordította a befektetők érdeklődését ismét a szállodák építésének irányába. Idén és a következő két évben a beruházások eredményeképpen 21 hotel épül a fővárosban, és többségük (16) a magasabb kategóriát képviseli. A szállodaberuházások megtérülése többnyire 10–15 évet vesz igénybe, ami hosszabb az iroda- vagy bevásárlócentrumok megtérülési idejénél. Mivel Budapest az ország első számú turisztikai célpontja, érthető, hogy a beruházások az előző évtizedekben ide koncentrálódtak, és csak kis mértékben az ország más területeire, például a gyógyfürdők környékére, a nagyobb városokba vagy a Balaton mellé.A fővárosban a négy- és ötcsillagos szállodák kihasználtsága meghaladják a vidéki szállodák kihasználtsági mutatóit, sőt a fővároson belül is magasabb a luxus kategória kihasználtsága, mint a középkategóriájú szállodáké.Évtizedes huzavona után a legelőkelőbb és sok számjegyű bankszámlával rendelkező vendégek számára átépítik a Gresham-palotát. Az épületben új, 180 szobás luxushotelt alakítanak ki, húsz lakosztállyal, többek között királyi és elnöki lakosztállyal. A tervek szerint 2001-ben adják át a szolgáltatásaiban ötcsillagot meghaladó luxusszállodát, amelyet a világ egyik legelismertebb szállodalánca, a 42 luxusszállodát üzemeltető Four Season Hotels and Resorts fog üzemeltetni.Az épületet még 1906-ban építtette a Gresham Biztosító. A luxusbérház korának építészeti remekének számított. Hihetetlen, de az épület már akkor olyan korszerű technikai eszközökkel volt ellátva, mint a például a központi porszívó. A beruházás értéke 48 millió dollár (24 milliárd forint).Megszépül az egykori Royal Szálloda is. Többéves tender sikeres befejezéseként a Corinthia Befektetés Magyarország Kft. 1997-ben ötmillió dollárért megvásárolta az ingatlant. Az átépítést, felújítást az év végén szeretnék elkezdeni, és 2002 nyarán fejeznék be. Az Hotel Aquincum birtokosa, a Corinthia Corporation elképzelései szerint az Erzsébet körúti egykori Royal Szállodát négyszáz szobássá és ötcsillagossá varázsolják. A mozi helyén báltermet és konferenciatermet alakítanak ki, és a hotel mellett található fürdő megvételéről előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. A Magyar Nemzet kérdésére Kőszegváry Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: számítanak a külföldi vendégek hazánk iránti fokozódó érdeklődésére, bíznak a magyar gazdaságban, s reményeik szerint növekedni fog azon hazai vállalatok száma is, amelyek színvonalas szállodákban tartanak konferenciákat, szemináriumokat. A szakember hozzátette: a szálloda kihasználtságát illetően 60–68 százalékkal számolnak, befektetésük megtérülését 9-10 év alatt várják.A nyár közepén adták át Budapest második Hilton szállodáját a WestEnd City Centerben. A négycsillagos hotel 232 szobával várja az üzletembereket és a hazánkba látogató turistákat. Ötcsillagos hotel épül a Deák téren, az egykori Adria Biztosító, később a rendőrség épületében, Hotel Le Meridien néven. A 215 szobás szállodát a Duna Plaza Ingatlanfejlesztési Kft. építi fel. A fővárosi négycsillagos szállodák minőségi kínálatát erősíti már most és a közeljövőben a Hotel Alexandro, a Hotel Lido, a Hotel Páva Plaza, a Mercure Museum, a Mercure Metropol, a Hotel Rózsadomb, a Park Plaza Art’otel, a Novotel Palace Budapest, a Hotel Andrássy, a Crown Plaza, a Starlight Suites és a Sydney Apartments. A háromcsillagosok között megtaláljuk a Mátyás City Panziót, a Hotel Orientalt, a Park Hotelt, a Sissi Hotel Budapestet és a Tulip-Inn Millenniumot.Meghiúsult viszont egy patinás budapesti ingatlan, a New York-palota értékesítése. Az elképzelések szerint az ingatlanból ötcsillagos szállodát építettek volna. Az ÁPV Rt. leányvállalata, a Váltó-4 Libra Rt. tárgyalást folytatott a kétfordulós pályázat győztesével, a svájci Intas AG.-vel. A befektető 2,5 milliárd forintot ígért az épületegyüttesért. A pályázati kiírás szerint a győztes pályázónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy az ingatlant a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően, a műemlékvédelmi hatóság által jóváhagyott funkció megvalósítására hasznosítja. A szerződés megkötése előtt azonban az Intas AG. bejelentette: a szerződést előreláthatólag csak szeptember második felében írja alá. Az eladó bejelentette, hogy peres úton kártérítési igényét érvényesíti, illetve tárgyalásokat kezd más befektetőkkel az épületegyüttes értékesítésére.Sajnálatos, hogy Budapest egyik legpatinásabb épületének történetében ez volt a második értékesítési kudarc, hiszen tavaly az ingatlan iránt érdeklődő Messerschmidt Alapítvány sem tudott megegyezni a tulajdonosal, így a kért 2,3 milliárd forintot sem fizette be.A jól menő luxushotelek többsége külföldi szállodalánc tagjaként érte el sikereit. Arról, hogy a rövidesen megépülő luxushotelek mennyire változtatják meg a hazai szállodapiacot, két szakembert kérdeztünk. Hegymegi János, a Horwath Consulting Kft. ügyvezető partnere szerint az új szállodák hoznak ugyan újabb vendégeket, de a szállodai kihasználtságot ez jelentősen nem fogja befolyásolni. Az új luxusszállodák 15–20 százalékkal fognak részesedni a hazai piacból, ennyi vendéget azonban nem tudnak az első időkben Budapestre csábítani. Hazánk uniós csatlakozása után vélhetően több üzletember fog érkezni hazánkba, ami a luxushotelek forgalmán is érezhető lesz.Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: Az új hotelek megjelenésével a szállodaipar „tortájának” újraszeletelése zajlik majd. A felépülő új luxushotelek részben hiánypótló beruházások, ennek ellenére a piacot az első időkben túlkínálat fogja jellemezni. A nagy szállodaláncok saját vendégkörükre építve új vendégeket fogadhatnak majd Budapesten. A világ turisztikáját jellemzi, hogy növekszik a vendégek igénye a magasabb kategóriákra és szolgáltatásokra, amelyből a hazai hotelek is hasznot húzhatnak. A szállodák nagymértékű árengedményeket nem fognak adni, viszont a vendégek számára vonzó csomagokkal állnak elő. A szállodaépítési láz mögött azonban inkább az uniós csatlakozás árnyékában megbúvó ingatlanbefektetés áll, hiszen hazánk uniós csatlakozása magával hozza az ingatlanok felértékelődését is.