Mindinkább divattá válik banki vagy más hitel fedezeteként életbiztosítást kötni. Ma már nem csak egyének, úgynevezett vásárlói klubok is ilyen módon biztosítják működésüket, vagyonuk gyarapodását.Becslések szerint évente félmilliárd forint díjbevételt hoznak a biztosítóknak a különböző fogyasztási hitelek fedezeteként kötött vagy fedezeteként fölkínált, korábban kötött életbiztosítások – tudtuk meg Marczi Erikától, a Magyarországi Biztosítók Szövetsége életbiztosítási tagozatának elnökétől, a Hungária Biztosító Rt. élet- és személybiztosítási üzletágának ügyvezető igazgatóhelyettesétől. Elmondta, hogy nincs kimutatás a hitelfedezeti életbiztosítások számáról, volumenéről, a szakemberek ezért csak megközelítőleg tudják fölmérni a piacot. Valószínűnek tartják, hogy a konstrukcióból befolyó félmilliárd forint éves díjbevétel ötöde a Magyarországon újdonságszámba menő vásárlói kluboktól származik, meghatározó része egyéni életbiztosításokból, a fennmaradó hányad pedig csoportos életbiztosításokból.Eltekintve azoktól az egyéni életbiztosításoktól, amelyeket magánszemélyek határozott életbiztosítási szándékkal kötnek, de később, egy banki kölcsönszerződés fedezeteként, kedvezményezettként a bankot jelölik meg, a szóban forgó életbiztosítások egyre nagyobb része kimondottan hitelfedezeti életiztosítás.Mikor valaki hitelt kap egy banktól, hitelintézettől, a hitelező a törlesztés biztosításaként gyakran fogad el az ügyféltől életbiztosítást. Erre leginkább akkor tart igényt, ha viszonylag nagy a kockázata annak, hogy az ügyfél a hitel és kamatai törlesztésének ideje alatt, a lejáratig meghal. Bár igaz, fiatal, egészséges emberektől is elfogad biztosítékként életbiztosítást, amit határozottan arra az esetre köt a biztosító az illetővel, ha balesetben halna meg – taglalta az elnök.Mármost az, aki kölcsönt igényel, de vagy nincs életbiztosítása, vagy nem szeretné életbiztosítása kedvezményezettjéül a bankot választani, a kölcsön elnyerése érdekében új életbiztosítást köthet, a szerződés megkötését a bank kezdeményezi. Többféle konstrukciót alkalmaznak az életbiztosítás díjának fizetésekor, a leggyakoribb az az eset, amikor a bank a törlesztési részletekbe beépíti az életbiztosítás díját, de előfordul, hogy az ügyfél a biztosítónak fizeti ki az esedékes díjat, a biztosító pedig viszszaigazolja a bank felé a teljesítést. Ha az ügyfél meghal a futamidő alatt, a bank kapja meg mint kedvezményezett, a haláleseti összeget, vagy legalábbis akkora részét, amellyel megtérül a követelése.Hitelezőintézetek azért választják szívesen ezt a megoldást, mert halál esetén a kárrendezés során hozzájuthatnak pénzükhöz, azaz nem kell végrehajtást vagy más hosszadalmas jogi procedúrát választaniuk. Az ügyfélnek pedig azért lehet kedvező a konstrukció, mert a kölcsön árához képest jelentéktelen az életbiztosítás díjának a mértéke. A végső összeget tekintve, azaz teljes hiteldíjmutatóval számolva néhány ezrelékre jön ki. A kölcsön futamideje végén az életbiztosítás értelemszerűen kifizetés nélkül lejár.Magyarországon azzal, hogy a fogyasztás növekedési pályára állt, egyre nagyobb divat fedezeti életbiztosításokat kötni. Több kereskedelmi bank, felismerve a vásárlói szokások változását, lakossági üzletágán belül egyre intenzívebben terjeszkedik a lakossági hitelezés piacán. A fogyasztási hitelek közül az áruhitelezéshez garanciaként kezest kérnek, bár ezt is egyre ritkábban, a személyi hitelekhez, még inkább az úgynevezett lombardhitelekhez, amelyeket az igénylők általában ugyancsak fogyasztási javak vásárlására vesznek föl, valamilyen pénzügyi eszközt, értékpapírt, bankbetétet, életbiztosítást.Egyre népszerűbbek az úgynevezett vásárlói klubok, illetve az általuk kötött csoportos fedezeti életbiztosítások. Magyarországon már négy klubszervező és számos klub működik. Ennek a hagyományai Brazíliában a legerősebbek. A klubot azért alapítják, mert a tagok így nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, és – kizárva a bankokat – egymásnak nyújtanak hitelt. Az „összeadott” pénzből olyan árucikkeket vásárolnak, amelyekre külön-külön nem lennének képesek. A klub a működés érdekében életbiztosítást köt.Tegyük fel – mondott egy példát az elnök –, hogy hatvanan alakítanak egy ilyen klubot azzal a céllal, hogy öt év alatt minden tag autót vásárolhasson. Öt év az éppen hatvan hónap – azaz minden tag az autó árának egyhatvanad részét fizeti be, amikor az esedékes. Azt, hogy kié legyen az autó, sorsolással döntik el. Van, aki az első hónapban, a legkevésbé szerencsés a klub működésének utoló hónapjában jut autóhoz. Minden hónapban vásárolnak ugyanis egy gépjárművet, ennek a tulajdonosát szintén sorsolással választják ki, és ez így megy minden hónapban, öt éven keresztül.Amennyiben időközben a klub egyik tagja meghal, nyilvánvalóan kiesik a „játékból”, helyére pedig a biztosító lép, és kifizeti a tag hátralékát. Olyan is előfordul, hogy nem sorsolással döntik el a tagok, kié legyen az autó, hanem licitálnak rá. A licitben az vehet részt, aki többhavi részletet fizet be, és végül az nyer, aki a legtöbb hónapra szóló részlet befizetését vállalja.A vásárlói klubok szaporodása mellett ugyancsak egyre gyakoribb eset, hogy biztosítók jelzálogbankokkal működnek együtt fedezeti életbiztosítások kötésével. A jelzálogbank hitelt jelzálog ellenében nyújt, csakhogy a jelzálog érvényesítése lényegesen körülményesebb, ha erre kényszerül a hitelező, mint más eszközöké, például az életbiztosításé. Ezért a bank fedezetként még életbiztosítás megkötését kezdeményezi.
Az EU a demokráciát félti, de hallgat a politikai merényletekről
