Felfüggesztés és közkegyelem

Felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiségellenes bűncselekményben találta bűnösnek a tiszakécskei sortűzperben a tűzparancsot továbbító két tisztet a Legfelsőbb Bíróság (LB) a tegnap kihirdetett jogerős ítéletében. A repülőgépről 1956 október 27-én leadott sortűzben 17 személy meghalt, 102 ember megsebesült. Az LB háromévnyi szabadságvesztésre ítélte Török Béla elsőrendű vádlottat, ám neki ezt egy 1990-ben hozott közkegyelmi rendelkezés miatt nem kell letöltenie. A 74 éves nyugalmazott alezredest öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Korbély István 75 éves nyugalmazott őrnagyot, másodrendű vádlottat kétévnyi, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, valamint megfosztották rendfokozatától.A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe egyebek mellett a vádlottak idős korát, megromlott egészségi állapotát, és azt, hogy az elsőrendű vádlott vonakodott végrahajtani a tűzparancsot. A másodrendű vádlottra nézve enyhítő körülménynek minősült az is, hogy rá közvetlenül hatott feljebbvalója, Török Béla akarata, valamint az elsőrendű vádlottat utasító vezérőrnagy fenyegetése. Az eljárás során elhangzott: a tűzparancsot kiadó vezérőrnagy, aki ekkor nem tartózkodott a laktanyában, azzal fenyegette meg Török Bélát, hogy hadbíróság elé állíttatja, amenynyiben az megtagadja a parancs végrehajtását.A bíróság megállapította, hogy ez a fenyegetés, bár nem volt életellenes, korlátozta a vádlottakat önálló akaratuk végrehajtásában.Ugyanakkor az indokolásban is elhangzott: semmi sem adhat magyarázatot a vádlottak által elkövetett tettre, amelynek súlyát fokozza a halottak száma. A parancs-végrehajtási kötelezettségnek csak a jogszerű parancsra kellett volna vonatkoznia.– Lehet, hogy nem az igazi bűnösök ülnek a vádlottak padján – jegyezte meg az indokolást ismertetve a bíró. Ha megtörtént volna az 1956-ban uralkodó mechanizmusok feltérképezése – folytatta –, akkor lehetővé vált volna a történelmi események alakításában szerepet játszó személyek büntetőjogi felelősségének megállapítása. Most azonban csupán a megvádolt személyek ügyében dönthetett a bíróság – szögezte le.Az ítélet tényállása szerint 1956. október 27-én Tiszakécskén egy 800–1200 fős fegyvertelen, békés tömeg gyülekezett. Gyurkó Lajos vezérőrnagy telefonon parancsba adta, hogy vadászgépek fegyverhasználattal oszlassák fel a tömeget, amely állítása szerint akasztásra készülődött. Török Béla a lincselésre vonatkozó – hamis – információ hatására vonakodás után, de továbbította a tűzparancsot beosztottjának. A vadászgép négyszer repült rá az éppen a Himnuszt éneklő tömegre, és háromszor tüzet is nyitott gépágyúkból. Legutoljára már a sebesülteket és a segítségükre sietőket lőtték. A bíró leszögezte: a tiszakécskei vérengzés az ’56-os sortüzek közül is kiemelkedik. A tűzparancs kiadója, Gyurkó Lajos és a pilóta már évtizedekkel ezelőtt elhunyt.