Fura lobbi

Az emberi jogokról és az ezzel kapcsolatos amerikai kormányzati feladatokról tartott előadást a minap Washingtonban Tom Lantos. A magyar származású demokrata képviselő elemzésében természetesen kitért a kelet-közép-európai térségre is, név szerint említve Magyarországot. Közvetlenül az ausztriai politikai helyzet elemzése után Lantos arra hívta fel az egykori kommunista országokat, hogy „ne közösködjenek a szélsőséges jobboldallal”, hanem harcoljanak ellene. A távirati iroda beszámolója szerint a demokrata képviselő azt is hozzátette, hogy amennyiben például Csurka István pártja bekerülne a magyar kormányba, akkor ő élharcosa lenne annak, hogy erre a civilizált világ felfigyeljen. Lantos ezzel kapcsolatos véleménye már régebbről ismert, az viszont meglepő újdonságként hatott, hogy szerinte Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság esetében le kellene lassítani az EU-csatlakozási folyamatot abban az esetben, „ha folytatódna a roma lakosság üldözése, és kendőzetlenül neofasiszta, ultranacionalista pártok kerülnének be a kormánykoalíciókba”.Minekután az idézett kijelentés első részében a folytatódik szó szerepel, csakis arra következtethetünk, hogy Tom Lantos úgy látja, jelenleg Magyarországon üldözik a roma lakosságot. Lelke rajta, bár a nyilatkozatot vélhetően az amerikai kormányzat köreiben sem fogadták örömmel. Egy, az amerikai külügyminisztérium álláspontját jól ismerő, névtelenül nyilatkozó washingtoni szakértő Tom Lantos beszéde nyomán az MTI-nek elmondta: az amerikai kormányzati körök a kelet-közép-európai romakérdést bizonyos megértéssel kezelik, és nem tekintik az ottani hatóságok részéről megnyilvánuló tudatos romaüldözésnek.Különösen mellbevágó az amerikai honatya azon véleménye, hogy a három, gazdaságilag és politikailag leginkább felkészült térségbeli ország uniós csatlakozásának lassítását kellene „bevetni” a romaüldözést megszüntető eszközként. Túl a kijelentésben megfogalmazott kérdéskezelés politikai irrealitásán, a fő gond ott van, hogy Tom Lantos teljes egészében illetéktelen EU-ügyekben, így a Johns Hopkins Egyetem Paul Nitzéről elnevezett, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetében tartott beszédének ezen passzusa inkább illett volna egy asztaltársaság vitájához, mint egy nagy nyilvánosság előtt zajló értékeléshez.A Lantos-vélemény pikantériája egyébként az, hogy a demokrata párti képviselőt Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban az egyik legbefolyásosabb magyar lobbistaként tartják számon, aki teljes erőbedobással Magyarország érdekeit igyekszik érvényesíteni Washingtonban, olykor még a szomszédos országok kárára is. Könnyű a magyaroknak, lobbistájuk ott ül az amerikai törvényhozásban, vélik irigykedve Bukarestben, hiszen számukra teljesen természetes, hogy Tom Lantos – Lantos Tamás, ahogyan a román sajtó egy része cinikusan emlegeti – nem szólal fel a rendszerváltozás utáni Magyarország integrációs érdekei ellen. Ha pedig a minapi Lantos-beszédet olvasnák, hitetlenkedve legyintenének. S bár oly sokszor nem értjük keleti szomszédaink gondolkodásmódját, vélhető hitetlenkedésükhöz ezúttal csak csatlakozhatnánk.