A nyár nemcsak a virágokat, hanem a méheket is előcsalogatta. A mézet gyűjtögető, szorgos rovarok rendszerint ártalmatlanok, ám ha az ember mezítláb rájuk lép vagy tenyerel, illetve a kaptár közelében megzavarja őket, megismerkedhet a fullánkjukkal és a szúrást követő éles fájdalommal. Ráadásul a szúrás környéke kipirosodik és megduzzad. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy a túlérzékeny emberben súlyos tünetekkel járó, úgynevezett anafilaxiás reakció alakul ki. A szúrás utáni gyulladást egyebek között a legalább tizennyolcféle aktív anyagot tartalmazó méhméregben levő hisztamin okozza. A melittin ugyanakkor gyulladásgátló anyag, amely százszor hatékonyabb az erre a célra használt hidrokortizolnál. Az adolapin szintén gyulladásgátló, s egyidejűleg a fájdalmat is csillapítja. Az apamin pedig fokozza az idegingerület terjedését. Rajtuk kívül háromféle ingerületátvivő anyag (dopamin, noradrenalin és szerotonin) is mérhető mennyiségben lelhető fel a méhméregben.Két ókori görög orvos (Hippokratész és Galénosz) is beszámolt arról, hogy méhszúrásokkal sikeresen kezelt ízületi bántalomban szenvedőket. E betegség méhméreggel végzett kúrája azonban századunk húszas éveinek a végén terjedt el, amikor a bécsi F. Kretschy injekciós készítményt gyártott belőle. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a reumás ízületi gyulladással járó fájdalmat és duzzanatot egyaránt csökkentette, de persze a betegség okát nem szüntette meg. A méhméreg heveny és idült sérülés esetén is apasztja a fájdalmas duzzanatot. Főleg nyálkatömlő- és ínhüvelygyulladásra ajánlják, de az idült nyak- és hátfájás is enyhíthető vele. Arra szintén vannak adatok, hogy a hatóanyagai fellazítják, sőt olykor el is oszlatják a sérülést követően túltengő heget és kötőszöveti hegdaganatot.Nem sokat tudnak az orvosok arról, hogy a méhméreg miképp javít a szklerózis multiplexben szenvedő betegek állapotán, ezért az e betegséget kutatók amerikai szervezete is támogatja J. Santilli immunológus ez irányú vizsgálatait. Habár a végleges eredményre még várni kell, annyi már kiderült, hogy a betegek erőnléte javul (kevésbé fáradékonyak), s a görcseik is enyhébbek. A méhméreggel végzett kezelés az amerikai apiterápiás társaság ellenőrzésével folyik az Egyesült Államokban. Nemcsak orvosoknak van joguk rá, hanem kijelölt (vizsgázott) méhtenyésztőknek is. A méhekkel való szúratás helye és száma a betegség természetétől függ. Például ínhüvelygyulladásra két-öt alkalommal, egyenként két-három szúrást ajánlanak, ízületi gyulladásra az egy-három, míg szklerózis multiplexre a hat hónapon át tartó, heti két-háromszor végzett kezelés válik be.A terapeuták az eleven méhek mérgét hatékonyabbnak tartják, mint a belőle készített injekciót, ugyanis ez utóbbinak gyengül a hatása. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a kezelés a méhszúráskor szokásos gyulladással, duzzanattal és viszketéssel jár, de az esetek kevesebb mint öt százalékában a kúrának nemkívánatos mellékhatásai is lehetnek, amelyek közül a már említett anafilaxiás reakció a legsúlyosabb. Ezt megelőzendő orvosi vizsgálattal kell tisztázni, hogy a páciens fokozottan érzékeny-e a méhméregre.
Nem a Fradit kell szidni azért, mert nem engedett be egy szarvaskendi gólt
