Bizonyos szerzőkről, nem utolsósorban egykori hazai fülszövegírók jóvoltából, megtudhattuk, hogy erős kritikával illetik a nyugati társadalmat. Ahogy egy Franta nevű fiatalember észrevételezte Jirí Menzel Az én kis falum című filmjében, valami tükröt állítanak ezekben a művekben, illetve, mint a bemondó kiegészítette Franta megfigyeléseit: a film kíméletlen tükröt tart az amerikai társadalom elé. A 22-es csapdája 1972-es hazai kiadása szerint Heller is ezen nagy nevű alkotók sorába állt, mikor nem átallott olyan világhírű regényt írni, melyet magyarul is ki kellett adni. Nos, aki olvasta a regényt, maga is eldöntheti, hogy a mű születésében mekkora szerepet játszott a tükörállító hajlam.Hellerről köztudott, hogy nem tartozott a termékeny szerzők közé, s inkább az angol irodalom tanítására fordította idejét. Most ismertetett rádiójátéka – ugyan könyv alakban nem jelent meg – mint A 22-es csapdájának szerves előzménye, nagy tetszést aratott a Harvard egyetemi rádiójának hallgatói körében. Ha úgy tetszik, a
Drámai sportfesztivál: az öltözőben esett össze egy játékos
