Lakáshasználat

Az új lakástörvény lényeges rendelkezése, hogy megszüntette a bármilyen legális jogcím megszűnése után (bérlet, albérlet, szívességi lakáshasználat stb.) lakáshasználatot gyakorló személlyel kapcsolatosan a jó- és rosszhiszeműség fogalmat. A törvényi szabályozás szerint a jogcím nélküli lakáshasználónak kötelessége a lakás kiürítése és a lakással rendelkezni jogosult részére történő átadása, rendelkezésre bocsátása.– A jogcím nélküli használót ez a kötelezettség akkor is terheli, ha az ügyben peres vagy egyéb hatósági eljárás még nem indult vagy egyáltalában nem volt folyamatban – mondta lapunknak dr. Csémy István ügyvéd. Kifejtette: indiferens az új szabályozás szerint a jogcímnélküliség keletkezésének megítélésekor, hogy a legális jogviszony valamilyen oknál fogva megszűnt (lejárt, felmondták), vagy maga a használat is eleve jogellenes volt, például mert a felek semmis vagy érvénytelen szerződést kötöttek. Valamennyi esetváltozat a gyakorlatban jogcímnélküliséget eredményez. Jogcím nélküli használat esetén arra az időtartamra, amíg a jogcím nélküli használó a lakásban tartózkodik, azt birtokolja, lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj fizetésén túlmenően a jogcím nélküli használó köteles megtéríteni a jogcím nélküli használattal okozott kárt a jogosultnak. A használati díj azt a felet illeti meg, akitől a jogszerű használat jogát a jogcím nélküli használó elvonja, illetve a jogszerű használatot magatartásával lehetetlenné teszi (nem üríti ki a lakást, szívességi lakáshasználók lakásban tartózkodását biztosítja stb.).A lakástörvény a lakáshasználati díj mértékét az adott lakásra megállapított lakbérrel megegyező mértékben állapítja meg. Fontos és a jogcímnélküliséget külön is szankcionáló törvényi rendelkezés, hogy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a törvényi rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. Önkormányzati tulajdonú lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelkedésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.Az új törvényi szabályozásban a fő szabály az, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt. Abban az esetben, ha a legális lakáshasználatot biztosító szerződés megszűnik, a lakásban jogcím nélkül tartózkodó személy – a bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállalt. Önkormányzati lakás esetén a másik lakásba való elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit önkormányzati rendelet szabályozza. A lakástörvény lényeges és méltányos rendelkezése, hogy a hatályba lépése előtt szerzett jogokat elismeri, azok érvényesülését biztosítja. Ez a rendelkezés összefoglalóan azt jelenti, hogy jelenleg az a jogcímnélküli, akinek elhelyezési jogosultsága a lakástörvény hatályba lépésekor a korábbi rendelkezések szerint fentállt, jelenleg is elhelyezésre jogosult. Az elhelyezési kötelezettség azt a személyt, szervet terheli, akit az e kötelezettséget meghatározó jogszabályi rendelkezés megjelöl.