Magához tért a Tisza

– A Tisza két nagy katasztrófája után – amely csak a halpusztulás miatt 30 milliárd forint kárt okozott – gyorsabban regenerálódik, mint azt a kutatók gondolták. Ugyanakkor a kevésbé látványos nehézfémszennyezés – csakúgy, mint a korábbi hasonló, de eltitkolt katasztrófák esetében – hosszú távon veszélyeztetik a környezetet – mondta lapunknak Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem állattani tanszékének vezetője.A professzor szerint az egyes halfajok különbözőképpen regenerálódnak. A leggyorsabban a törpeharcsa és az ezüstkárász állománya nőtt meg, ezekre a halászati és horgászati tilalmat korábban is fel lehetett volna oldani. A védett halak közül a petényi márna és a kövicsík mutat hasonló növekedést. Annak a felmérése még folyik, hogy a táplálkozási lehetőségek megcsappanása miatt hogyan károsodott a madarak – például a parti fecske vagy a nádi rigó – és a vízi denevérek állománya.A kedvező regenerálódási folyamatot segítette az árvíz, amely egyrészt átöblítette a folyót, s így mentesítette a cianidoktól, másrészt a kiöntésekkel kedvező ívási lehetőséget biztosított a halaknak. A nehézfémszennyezés lassabban távozik a Tiszából, mert nagyrészt leülepedett az iszapba. Utóbbinak a rétegvizsgálata azt mutatja, hogy korábban is voltak hasonló nehézfémszennyezések. A jövő legfontosabb feladata éppen ezért az, hogy a szennyező forrásokat mind Romániában, mind Magyarországon felszámolják. A másik pedig az, hogy segítsék a halak szaporodását.