A dilemma már-már feloldhatatlannak látszik az Angliában nemrég született sziámi ikrek kapcsán. Az egyik testvér, Jodie élete ugyanis – az orvosiszakvélemények szerint – csak Mary élete árán menthető meg. A kórházminél hamarabb elvégezné a beavatkozást, ám a katolikus szülőknem akarnak választani a két gyermek között. Mint mondták: „Boldogokvagyunk, hogy Istenre bízhatjuk a döntést.”A szülők már az ikrek születése előtt három hónappal eltökélték: bármi áron, de megmentik mindkét gyermeket. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy ez lehetetlen, arra kérték az orvosokat, állítsák le a sziámi ikrek szétválasztására tett előkészületeket.Az ikrek a medencecsontnál nőttek össze. Mary működésképtelen szívvel és tüdővel, illetve fejletlen aggyal jött a világra. Tud szopni, rúgni, a szemét kinyitja, mindennek ellenére az orvosok úgy vélik: nem valószínű, hogy bármit is érzékel. Testvére, Jodie viszont élénk, figyelmes és „élettel teli” – foglaltak állást a manchesteri Szent Mary kórház orvosai a brit legfelső bíróság bírája, Robert Johnson előtt.Mary életének minden perce tehát Jodie szívének és tüdejének köszönhető. A szétválasztás nélküli, közös élet azonban három, legfeljebb hat hónapig tarthat – vélik a szakorvosok.Augusztus 25-én a még elsőfokon eljáró Johnson bíró – a szülők akarata ellenére – az orvosok pártjára állt, és az ikrek szétválasztása mellett foglalt állást. Az elsődleges szempont Jodie életének a megmentése lenne – érvelt –, Mary „sorsára hagyását” pedig ahhoz a megoldáshoz hasonlította, amikor egy kilátástalan állapotban lévő betegtől megvonják az élelmet és a folyadékot. A kegyes halál ezen formája pedig az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is jogszerű – emlékeztetett.Az eutanáziát és az abortuszt ellenző civil szervezet, a ProLife egyesület mindezzel vitatkozik, mondván: az operáció elfogadhatatlan, mivel az egyik iker halálát okozná, ez pedig ütközik az emberi jogok európai konvenciójával. Johnson döntése ellen különben öt nappal később a szülők is fellebbeztek.Az Angliában egyre kiszélesedő jogi vitában mind többen foglalnak állást: Mary néhány vélemény szerint „agreszszorként” is felfogható, aki „elszívja” Jodie életerejét, és végül megöli. Jodie védelme vagy önvédelme – ami a szétválasztással azonos – ezek szerint jogilag is megállná a helyét, ám „túlzás lenne agresszornak nevezni egy újszülött csecsemőt, arról nem is szólva, hogy önvédelem címén Jodie nevében egy sebész sem járhat el harmadik félként” – írja az amerikai Time. „Alapvető erkölcsi érték forog kockán. Senki sem követhet el ugyanis rossz cselekedetet csak azért, hogy abból valami jó származzon” – fogalmazott Cormac Murphy-O’Connor érsek, az angliai és walesi katolikus egyház feje, aki kiállt a szülők döntése mellett.Ezzel némileg összecseng a szétválasztást ellenző jogászok álláspontja: ezek szerint az orvosok szándékai jogszerűtlenek, az élethez való jog ugyanis elsődleges. Előbbre való még akkor is, ha megsértése árán a sebészek megmentenek egy másik életet.– Orvosi szóhasználattal élve a sziámi ikerpár életképtelen egyede „parazita” – fogalmazott lapunknak Füzesi Kristóf, a szegedi gyermekklinika professzora, aki két évvel ezelőtt szétválasztotta a kisperegi ikreket. Az eset akkor nagy sajtónyilvánosságot kapott. – Az orvos feladata nem az, hogy filozófiai vagy vallási válaszokat keressen, hanem az, hogy orvosi szempontokat mérlegelve döntsön – mondta az angliai vita kapcsán a neves szakorvos, majd hozzátette: – Téves az a felvetés, hogy az egyik gyermeket feláldozzák az orvosok. Ilyen esetekben ugyanis csak életmentő beavatkozásról lehet szó.A két évvel ezelőtti műtét lényegesen eltért az angliaitól. Ugyanis Melinda és Izabella – az elülső hasfalnál összenőtt, később szétválasztott csecsemőpár – külön-külön is életképes volt. Annak ellenére, hogy közös szívburokkal rendelkeztek, két szívvel születtek. Májuk közel tenyérnyi területen szintén összenőtt, azonban sikerült megoldani a szétválasztását, mert szerencsére különálló epeutakkal rendelkeztek.Füzesi Kristóf szerint bár a szigetországihoz hasonló dilemmával itthon eddig nem kellett szembesülni, ám elképzelhető hasonló helyzet akkor, ha eltérő a szülők és a kórház álláspontja, és az ügy emiatt bíróság elé kerül.A professzornak egyébként meggyőződése, hogy Mary és Jodie azért került a sajtó kereszttüzébe, mert sorsuk megrendítette a laikusokat. Ugyanis – bár a sziámi ikrek számát százezer szülésből egy esetre becsülik – nem mindegyik ügy válik ismertté. A terhességet sokszor megszakítják, vagy halva születéssel végződnek. Kérdés lehet az is, hogy egy-egy magzat milyen anatómiai fejlettség után tekinthető sziámi ikernek. A statisztikák tehát itt is tévedhetnek.A szakorvos szerint a vita azért is eltúlzott, mert a magzatoknál gyakran kifejlődhet úgynevezett „minor”, más néven rendellenes kinövés. Ezek egy része félbemaradt ikerterhesség következtében alakul ki.– Előfordulhat egy ujj kinövése például a mellkasfalból, amelyet a szakorvos eltávolít. Az angliai csecsemők közül az életképtelen, amelyik az életképes Jodie életét veszélyezteti, értelmezhető úgy is, mint nagyságrendekkel fejlettebb „minor” – vélekedik Füzesi Kristóf.A sebészprofesszor szerint, amenynyiben az a döntés születik, hogy szétválasztják Maryt és Jodie-t, a túlélés – mivel Jodie rendelkezik az életfontosságú szervekkel – szinte garantált.– A beavatkozás sikere nem műtéttechnikai szempontból kérdéses, a kockázat medence-összenövés esetében inkább az lehet, megoldható-e, hogy a gyermek képes legyen a székletét jól kontrollálni.Az Egyesült Államokban az elmúlt években három ízben választottak szét sziámi ikreket. Tavaly egy bostoni kórházban szinte azonos életkilátásokkal rendelkező sziámi ikreken végeztek ilyen műtétet, ezt a beavatkozást azonban a szülők kérésére hajtották végre.Jodie és Mary sorsáról a kérdést etikai oldalról megközelítő szakértők nincsenek azonos véleményen, ám sokan nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az elsőfokon eljáró bíróság a szétválasztás mellett döntött. „Etikai szempontból ez az eset nagyon bonyolult. Mindkét végeredmény jó és rossz is egyben. Ezért úgy látom, érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni a szülők véleményének, mert akárhogy is, de ők viselik majd a következményeket” – fogalmazott Richard Nicholson, az Orvosetikai Közlöny című brit lap szerkesztője.A bíróság újabb döntését tegnap, lapzártánk után hozta meg az ügyben.

Alapjogokért Központ: Lengyelország, a globalisták kísérleti terepe