Megosztottan a megmaradásért

A jugoszláviai kampány hajrájában a résztvevők többnyire az az elnökválasztásra összpontosítanak, míg a helyhatósági választások az érdeklődés peremére szorultak. Az általános megállapítás alól kivételek a magyarok, a helyhatóságok szintjén ugyanis még van néhány önkormányzat magyar többséggel.Négy évvel ezelőtt a magyar önkormányzatok szintjén a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepelt a legnagyobb sikerrel, de a választási ciklus végén már csak Zentán volt tisztán VMSZ-es önkormányzat, alig két hónappal ezelőtt azonban ez is viszonylagossá vált, ugyanis az Európa Platformnak a VMSZ-ből való kiválásával több helyi vezető a Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomba (VMKDM) lépett át. A VMSZ Kanizsát az elmúlt négy évben a reformistákkal közösen irányította, Szabadkán és Topolyán pedig csak a szocialisták bevonásával sikerült megőrizni a viszonylagos magyar irányítást. Becsén a VMSZ és a szerb ellenzéki pártok koalíciója vezette az önkormányzatot, Kishegyesen a magyarok kénytelenek voltak átadni a hatalmat, Adán és Csókán pedig független színekbe bújtatott baloldali beállítottságú magyar képviselők kerültek többségbe már négy évvel ezelőtt. Lényegében ezek azok az észak-bácskai és Tisza menti települések, amelyek területén kialakulhatna egy magyar területi autonómia, a mostani választások előtt azonban anynyi az ismeretlen, hogy lehetetlen megjósolni, hol maradhat meg a magyar irányítás.Az egyik legnagyobb gond, hogy nincs pontos nyilvántartás arról, hogy az utóbbi tíz évben hány magyar költözött el, és arról sem, hogy a menekültek közül hányan szerezték meg a jugoszláv állampolgárságot, de nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy Becse, Topolya és Kishegyes is megszűnt magyar többségűnek lenni, Szabadkán meg már korábban is csak relatív volt a magyarok többsége. A másik nagy talány: nem lehet előre felmérni, mekkora változást jelent, hogy a korábbi kétfordulós rendszer helyett a helyhatósági választásokat ezúttal az egyfordulós többségi rendszer alapján bonyolítják le, ami azt is jelentheti, hogy az egymással versengő magyar pártok jelöltjei előtt szerb képviselők is befuthatnak a magyar többségű helyeken. Az új választási feltételek sem tudták azonban teljes körű együttműködésre késztetni a magyar pártokat.Eseti koalíciók ugyan létrejöttek, de ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Így például Topolyán a VMSZ és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közös listával indul, viszont a szomszédos Kishegyes VMSZ-vezetője nagyon elégedett volt, hogy a VMDK-sok nem keresték fel együttműködési ajánlattal. A VMSZ még néhány helyen megállapodásra jutott a VMDK-val, illetve a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalommal (VMPM), vagyis azzal a két szervezettel, amelyekkel közösen létrehozta az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot. Viszont sehol sincs együttműködés ezen irányvonal és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) között.Tudni kell, hogy a szerb pártok (a baloldaliak és a radikálisok is) számos magyar jelöltet indítottak, és rengeteg a független, akinek pártszimpátiájára csak a választások után derül fény.A számos ismeretlen tényező miatt lehetetlen megjósolni, hogy a választások után a magyarok hol vehetik ki érdemben részüket az önkormányza-tok irányításából, és lesz-e olyan magyar önkormányzat a jövőben, mint amilyen a most véget érő ciklusban a zentai volt, amely, ha nem is teljesen legálisan, de még azt is el tudta érni, hogy a városnak magyar felsőoktatási intézménye legyen.