Megyeváltó településekről dönt az Országgyűlés

A magyarországi vármegyerendszer ezeréves hagyománynyal bír, bár a regionális szemlélet térnyerésével halványulnak a megyehatárok. Bizonyos települések azonban időről időre úgy gondolják, inkább elköltöznének. Az Országgyűlés előtt jelenleg hét község távozási kérelme fekszik.– A törvényalkotó azt szeretné, ha a megyehatárok stabilak maradnának – szögezi le Pajor Pálné, a Belügyminisztérium szakfőtanácsosa –, a helyi akarat és az önkormányzatiság elvének érvényesülése azonban erős. Ezért a megyeváltási kérelmeket általában jóváhagyja a kormány, s a végső döntéshozó, az Országgyűlés sem áll ellent a kívánságnak. Első lépcsőben egyébként szakértők bevonásával a belügyminiszter határoz.Az Országgyűlés idén december 31-ig hét település távozási szándékáról dönt, a kormány támogatja a kérelmeket. A Veszprém megyei Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány Győr-Moson-Sopron megyéhez, a Komárom-Esztergom megyei Dömös pedig Pest megyéhez tartozna inkább. Az indokok között szerepel, hogy a falvak messze vannak a megyeszékhelytől, ezért egészségügyi, oktatási és közigazgatási szempontból kedvezőbb a váltás.1992-ben a Veszprém megyei Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny távozott Győr-Moson-Sopron megyéhez, ’96-ban a Baranya megyei Dunafalva választotta Bács-Kiskun megyét. Dunafalva lakói ugyanis komppal jártak a folyó túlpartján található megyeszékhelyükre addig, majd a komp megszűntével egyszerűbbnek látszott megyét váltani. ’99-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaug csatlakozott Bács-Kiskunhoz, s ugyanezen évben a Fejér megyei Szárliget lépett át Komárom-Esztergom megyéhez. Itt is erős kötődések mutatkoztak Tatabányához, az „újszülött” település az utolsó néhány évtizedben épült ki, s többnyire a városból kiköltöző ipari munkások lakták a falut. Tavaly lett Győr-Moson-Sopron megyei Bakonypéterd és Lázi: a falvak Veszprém megyéből távoztak.A legfrissebb elszakadni vágyók Vas megyéből mennének Zalába. Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa és Andrásfa kérelme még nem érkezett meg a Belügyminisztériumba.Az elbocsátó és a befogadó megyék közgyűlései szavaznak a távozásról és az érkezésről, ám sem a kormányt, sem az Országgyűlést nem kötelezi ez, noha figyelembe veszik az állásfoglalásukat. Az a gyakorlat, hogy a befogadó megyék szívesen veszik a csatlakozni kívánókat, örülnek, ha gyarapszik a terület és a lakosság – állítja tapasztalatai alapján Pajor Pálné.