A múlt heti adásunkban a posztliberalizmussal kapcsolatban több új fogalom is terítékre került, amelyeket részletesen kifejtett a műsorban a két eszmetörténész, Megadja Gábor és Molnár Attila Károly. Most a tekintély, a tekintélyelvűség fogalmát elemezték, amelyről sokan, sokféle módon gondolkodnak, leginkább negatívan, de két megmondóemberünk ezt is alaposan szétszálazta.
Megadja Gábor azzal kezdte, hétköznapi értelemben ironikusan használjuk a tekintély szót, amikor az ember öregszik, terebélyesedik és tekintélyesedik, míg a politikai gondolkodásban a tekintély elsősorban negatívumként jelenik meg, amit tekintélyelvű rezsimnek, autoriter rezsimnek neveznek, ami a politikai vitákban is rendszeresen előfordul.
Mint fogalmazott, a trükk abban rejlik, hogy összemossák a hatalommal, diktatúrával, valamint a totalitárius rezsimeket bélyegezték még így, miközben egyiket sem jelenti. Molnár Attila Károly hozzátette, hogy 1945 után öltöztették a fogalmat nagyon negatív köntösbe.
Ahol általában a szabadság növekedését látják a liberálisok a történelemben, ott a konzervatívok a tekintély hanyatlását és a szabadság romlását látják benne, a konzervatívoknál a tekintély és a szabadság valahogy összekapcsolódik – fogalmazott Megadja Gábor.
Az adásban elhangzott az is, hogy a szó rossz csengése a frankfurti iskolának köszönhető. Eszmetörténészeink a Visszafoglalás e heti podcastműsorában is megvitatják legfontosabb tudnivalókat és rávilágítanak a lényegre.
