Újabb oligarchacsalád bukkant fel Magyar Péter mögött

A Tisza nagy erőkkel építi Bóna Szabolcs imidzsét: a szakpolitikusét, aki puszta erejéből épített fel mezőgazdasági birodalmat. Az Ellenpont azonban kiderítette, hogy Bóna elsősorban családi hátterének köszönheti kivételezett helyzetét. Édesapja ugyanis befolyásos tsz-elnök, majd országgyűlési képviselő volt a szocializmusban, jelentős hatalmukat pedig a politikai fordulat után sikeresen átmentették.

2025. 09. 15. 15:45

Hithű kommunista

Édesapja, Bóna János jól ismert szereplő volt a környéken a hetvenes-nyolcvanas években. Nem feltétlenül jó értelemben.

Bóna Szabolcs édesapja, Bóna János: Csorna és környékének befolyásos ura volt a rendszerváltás előtt (Forrás: Arcanum)

Az Ellenpont felidézi, hogy idősebb Bóna a rendszerváltás előtt több mint egy évtizeden át vezette a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. „jogelődjét”, a rábapordányi termelőszövetkezetet. Ezt a bizalmi pozíciót nem tölthette be akárki, csak azok, akik politikailag maximálisan megbízhatónak minősültek és feltétlen hívei voltak az állampártnak. Magyarán

Bóna Szabolcs édesapja a kommunista rendszer képviselője és egyben haszonélvezője volt.

Miután átvette az irányítást, a szocialista sajtóban előszeretettel állították be mintagazdaságnak a rábapordányi tsz-t. A lap szerint ilyen teljesítmény után semmi meglepő nincs abban, hogy Bóna János 1984-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát.

Hatalomátmentés, fennakadás nélkül

1992-ben sorsdöntő, úgynevezett vagyonmegosztó közgyűlést tartott a rábapordányi tsz. A szövetkezetet a piacgazdaság szabályainak megfelelően átalakították, és átnevezték Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezetre. Mintha mi sem történt volna, az egykori pártfunkcionárius, Bóna János meg tudta tartani a pozícióit: az ülésen megválasztották az átalakított szervezet igazgatósági elnökének. Tisztségét egészen 2005-ig megőrizte.

2001-ben aztán jött a nagy dobás: másokhoz hasonlóan az egykori termelőszövetkezeti vagyonból mezőgazdasági részvénytársaságot alapítottak. A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet részleges átalakuláson ment keresztül, így jött létre a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.

Az új társaságban is a volt tsz-elnök, Bóna János lett a főnök, aki fokozatosan átjátszotta a hatalmat a fiának. A tiszás vállalkozó előbb 2010-ben a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., majd 2016-ban a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet irányítását vette át. Mindkét helyen igazgatósági elnök a hivatalos titulusa.

Apáról fiúról szállt tehát a vagyon és a befolyás, mintha nem is lett volna rendszerváltás.

A cég lényegében családi vállalkozásként működik. Ezt jelzi, hogy Bóna agrármérnök-végzettségű felesége szintén a cégnél dolgozik, üzemgazdászként és növényvédelmi szakirányítóként.

Kommunistagyülekező a Tiszában

A Tisza tehát egy kommunista családi hátterű szakpolitikussal erősített, aki a hivatalos narratívával ellentétben nem kizárólag az önerejéből épített fel mezőgazdasági birodalmat.

Kísértetiesen hasonló pályát futott be Forsthoffer Ágnes, a párt újdonsült alelnöke. Ahogyan elsőként számoltunk be róla, Forsthoffer szülei is a Kádár-rendszer kegyeltjei voltak: a füredi hajógyár vezetőségében, illetve a szállodaiparban viselhettek tisztségeket. A privatizáció során édesapja ügyesen lavírozott: előbb az igazgatósága alatt csődbe jutott hajógyár vagyonának kiárusítását bonyolította le, később pedig megszerezte a családjának a Talajerőgazdálkodási Kft.-t.

Egyébként magáról a pártelnökről, Magyar Péterről is elmondható, hogy a felmenői kapcsolódtak a kommunista rendszerhez. Nagyapja, dr. Erőss Pál a Legfelsőbb Bíróság bírája volt, majd a Magyar Televízió Jogi esetek című műsorának szakértőjeként tevékenykedett. A Legfelsőbb Bíróság bírája kizárólag olyan személy lehetett, aki élvezte a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottsági tagjainak bizalmát.