Újabb oligarchacsalád bukkant fel Magyar Péter mögött

A Tisza nagy erőkkel építi Bóna Szabolcs imidzsét: a szakpolitikusét, aki puszta erejéből épített fel mezőgazdasági birodalmat. Az Ellenpont azonban kiderítette, hogy Bóna elsősorban családi hátterének köszönheti kivételezett helyzetét. Édesapja ugyanis befolyásos tsz-elnök, majd országgyűlési képviselő volt a szocializmusban, jelentős hatalmukat pedig a politikai fordulat után sikeresen átmentették.

2025. 09. 15. 15:45

– Én azért kérném, hogy így hívjanak, mert szeretnék paraszt lenni. Szeretnék azokra az ősökre is büszke lenni, akik a paraszti életet élték és parasztként tevékenykedtek – ezekkel a szavakkal, paraszti mivoltára hivatkozva mutatkozott be Bóna Szabolcs a Tisza Párt februári kongresszusán.

Az Ellenpont cikke szerint a mezőgazdasági vállalkozó ekkor bukkant fel először az ellenzéki párt háza táján, egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Politikai pályája ezt követően gyorsan ívelt felfelé, hiszen pár hónappal később, júniusban Magyar Péter már a Tisza agrárpolitikai munkacsoportjának vezetőjeként hivatkozott rá.

Mostanra egyértelműen ő lett a párt agrárpolitikai arca.

Nagy szerepet játszik a Tisza Párt magyar gazdákat sújtó programjának kidolgozásában.

Mint ismert, Magyar Péter el akarja venni a földalapú támogatásokat a gazdáktól.

Az egyszerű gazdálkodó, aki önerőből, szakmai alapon épített fel mezőgazdasági birodalmat – jól érzékelhetően ezt a karaktert építgetik a Tisza Párt tanácsadói és vezető politikusai Bóna Szabolcsról. Csakhogy ez nem is állhatna távolabb a valóságtól.

Ami a bemutatkozásból kimaradt

Bóna Szabolcs jelenleg a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke. Ez egy agráripari nagyvállalat, sok minden más mellett sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Központjuk a Győr-Moson-Sopron vármegyei községben, Rábapordányban van, és az elérhető adatok alapján mintegy kilencvenegy főt foglalkoztatnak.

Bóna 2022-ben ért fel a szakmai csúcsra, amikor elnyerte az Év állattenyésztője díjat. Kiterjedt kapcsolatrendszer, nagy befolyás, szép számú alkalmazott, szakmai elismerések – mindene megvan a szintlépéshez a nagyvállalkozónak, aki az elmúlt években a környék nagyhatalmú agrárbárójává nőtte ki magát.

Csakhogy Bóna felemelkedésének van egy erős árnyoldala, ami feltehetően nem véletlenül maradt ki a bemutatkozásából:

családja mindent a szocialista rendszernek és az állampárt iránti lojalitásának köszönhet.

Bónáék a kommunizmus éveiben alapozták meg a vagyonukat, amelyet aztán leleményes módon mentettek át a rendszerváltás utáni időkre. A tiszás üzletember így olyan előnyökkel indulhatott, amelyekről a legtöbben csak álmodhattak.

Hithű kommunista

Édesapja, Bóna János jól ismert szereplő volt a környéken a hetvenes-nyolcvanas években. Nem feltétlenül jó értelemben.

Bóna Szabolcs édesapja, Bóna János: Csorna és környékének befolyásos ura volt a rendszerváltás előtt (Forrás: Arcanum)

Az Ellenpont felidézi, hogy idősebb Bóna a rendszerváltás előtt több mint egy évtizeden át vezette a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. „jogelődjét”, a rábapordányi termelőszövetkezetet. Ezt a bizalmi pozíciót nem tölthette be akárki, csak azok, akik politikailag maximálisan megbízhatónak minősültek és feltétlen hívei voltak az állampártnak. Magyarán

Bóna Szabolcs édesapja a kommunista rendszer képviselője és egyben haszonélvezője volt.

Miután átvette az irányítást, a szocialista sajtóban előszeretettel állították be mintagazdaságnak a rábapordányi tsz-t. A lap szerint ilyen teljesítmény után semmi meglepő nincs abban, hogy Bóna János 1984-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát.

Hatalomátmentés, fennakadás nélkül

1992-ben sorsdöntő, úgynevezett vagyonmegosztó közgyűlést tartott a rábapordányi tsz. A szövetkezetet a piacgazdaság szabályainak megfelelően átalakították, és átnevezték Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Értékesítő Szövetkezetre. Mintha mi sem történt volna, az egykori pártfunkcionárius, Bóna János meg tudta tartani a pozícióit: az ülésen megválasztották az átalakított szervezet igazgatósági elnökének. Tisztségét egészen 2005-ig megőrizte.

2001-ben aztán jött a nagy dobás: másokhoz hasonlóan az egykori termelőszövetkezeti vagyonból mezőgazdasági részvénytársaságot alapítottak. A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet részleges átalakuláson ment keresztül, így jött létre a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.

Az új társaságban is a volt tsz-elnök, Bóna János lett a főnök, aki fokozatosan átjátszotta a hatalmat a fiának. A tiszás vállalkozó előbb 2010-ben a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., majd 2016-ban a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet irányítását vette át. Mindkét helyen igazgatósági elnök a hivatalos titulusa.

Apáról fiúról szállt tehát a vagyon és a befolyás, mintha nem is lett volna rendszerváltás.

A cég lényegében családi vállalkozásként működik. Ezt jelzi, hogy Bóna agrármérnök-végzettségű felesége szintén a cégnél dolgozik, üzemgazdászként és növényvédelmi szakirányítóként.

Kommunistagyülekező a Tiszában

A Tisza tehát egy kommunista családi hátterű szakpolitikussal erősített, aki a hivatalos narratívával ellentétben nem kizárólag az önerejéből épített fel mezőgazdasági birodalmat.

Kísértetiesen hasonló pályát futott be Forsthoffer Ágnes, a párt újdonsült alelnöke. Ahogyan elsőként számoltunk be róla, Forsthoffer szülei is a Kádár-rendszer kegyeltjei voltak: a füredi hajógyár vezetőségében, illetve a szállodaiparban viselhettek tisztségeket. A privatizáció során édesapja ügyesen lavírozott: előbb az igazgatósága alatt csődbe jutott hajógyár vagyonának kiárusítását bonyolította le, később pedig megszerezte a családjának a Talajerőgazdálkodási Kft.-t.

Egyébként magáról a pártelnökről, Magyar Péterről is elmondható, hogy a felmenői kapcsolódtak a kommunista rendszerhez. Nagyapja, dr. Erőss Pál a Legfelsőbb Bíróság bírája volt, majd a Magyar Televízió Jogi esetek című műsorának szakértőjeként tevékenykedett. A Legfelsőbb Bíróság bírája kizárólag olyan személy lehetett, aki élvezte a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottsági tagjainak bizalmát.