„Az európai emberekkel meg kell ismertetni a muzulmán vallást, hogy megszűnjenek a negatív előítéleteik” – jelentette ki Salih al-Sheikh szaúdi vallásügyi miniszter Budapesten, lapunknak adott interjújában. A királyság képviselője a III. iszlám kulturális konferencia vendégeként látogatott Magyarországra.Első hallásra meglepő lehet, hogy épp Magyarországon rendezik meg a találkozót. Nálunk csak mintegy harmincezer muzulmán él, így a vallási alapon berendezkedő Szaúd-Arábia számára nagy kihívás, hogy egy keresztény országban találkozik hittestvéreivel.A vallásügyi miniszter elmondta: Szaúd-Arábia nyitni szeretne különböző országok felé. Ez nem csak Magyarországot jelenti, de az ország kulturális és politikai adottságai miatt úgy döntöttek, hogy itt érdemes elkezdeni ismerkedni az európai helyzettel. Szaúd-Arábia a jelenleginél sokkal szorosabb kapcsolatokat szeretne ápolni Európával. Ez nemcsak pénzügyi kapcsolatokat jelent, hanem tudományos eszmecseréket is. Magyarország a szaúdiak számára eddig „fehér folt” volt, a két ország kapcsolatain sokat segíthetnek a tudományos találkozók.Szaúd-Arábia – sajátos geográfiai és kulturális helyzete folytán – keresi a helyét a világ politikai térképén. Elméletek sokasága próbálta definiálni Szaúd-Arábiát a külvilág számára. Az egyik legérdekesebbnek Samuel P. Huntington verziója ígérkezik. Az amerikai író A civilizációk összecsapása, avagy a világrend átalakulása című híres könyvében Szaúd-Arábiát meghatározónak nevezte a muzulmán országok összefogása kapcsán.Huntington négy országot említ, amelyek képesek lehetnek arra, hogy „magállammá” váljanak az arab világban: Szaúd-Arábia, Irán, Törökország és Pakisztán. Ezek mindegyike bizonyos tulajdonságaik miatt nem tudja betölteni a központi szerepet. Szaúd-Arábia, bár gazdag és stabil ország, de kevés a lakosa, és az Egyesült Államok katonai segítségére szorul. Bár Szaúd-Arábia nem akar és nem is tud „elbújni” a világ muzulmánjai elől, kérdés, hogy az ország készül-e a „magállam” szerepére.A miniszter válaszában kifejtette, hogy sok kárt okoznak a vallásukkal kapcsolatos előítéletek kultúraközi kapcsolataikban. Sokan az iszlámot hódító és erőszakos vallásnak hiszik, ezért azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét. Bár vannak problémák a mozlim és a nyugati világ között, szerinte nem lehet a civilizációk összecsapásáról beszélni, mivel a világ nem a kultúrák harca felé tart, sokkal inkább a megbékélés felé. Inkább Kohl kancellár elméletét tartja elfogadhatónak, aki teljesen ellentétes nézeteket vall, mint Huntington. Míg az amerikai író szerint a kultúrák között kibékíthetetlen ellentét feszül, és robbanással fenyeget a helyzet, Kohl úgy véli, az idő a békés megoldásoknak dolgozik. Egyre nagyobb a lehetősége az eddig – többek között vallási okokból – ellenséges politikai rendszerek találkozásának és bizonyos értékek átvételének.Szaúd-Arábia, bár politikai szerepe is jelentős, elsősorban vallási értelemben kíván vezető szerepet betölteni az arab világban. Náluk működik a legnagyobb iszlám egyetem, és ott vannak az iszlám vallás legszentebb helyei.Ha a világ bármely pontján egy muzulmán ember imádkozni kezd, Mekka, és így Szaúd-Arábia felé fordul. Ilyen értelemben valóban Szaúd-Arábia az arab világ magállama.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
