Nem sérült alkotmányos jog

A Magyar Nemzet értesülése szerint Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa befejezte vizsgálatát a Népszabadság újságírójának „rabosításáról”. Az ombudsman szerint az alkotmányos jogok szempontjából visszásság nem történt: a nyomozó hatóság törvényesen járt el, amikor nyilvántartásba vette az újságírót.Az ombudsmanhoz eljuttatott panasz előzménye, hogy a Népszabadság egy kisgazda politikusról írt cikkét követően az érintett rágalmazás vádjával feljelentette az írás szerzőjét. Ezután – mint arról lapunk is beszámolt – a BRFK III. kerületi rendőrkapitányságán az újságírót gyanúsítottként kihallgatták, majd rabosították, vagyis daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásba vették.Az országgyűlési biztoshoz eljuttatott panaszában az újságíró sérelmezte, hogy a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény nem tesz különbséget a rágalmazás és például az emberölés elkövetője között. Fölvetette azt is, hogy szerinte ügye politikai jellege és újságírói mivolta miatt a hatóságok vele szemben a rendelkezéseket betartották, ugyanakkor más elkövetőt esetleg nem rabosítottak, s ez a diszkrimináció tilalmába ütközik.Gönczöl Katalin jelentésében megállapította: az ombudsman hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a panasznak azt a részét, amely kifogásolja, hogy a törvény nem tesz különbséget a különböző súlyú szándékos bűncselekmények között a nyilvántartásba vétellel összefüggésben: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a hatóság eljárását, illetve intézkedés elmulasztását vizsgálhatja. Az ombudsmani jelentés arra is kitér, hogy az üggyel kapcsolatban az írott és az elektronikus médiában megjelent híradások felhívták a jogalkotó figyelmét a törvény módosításának szükségességére. Az új törvénymódosítási indítvány szerint nem kell majd nyilvántartásba venni azt a személyt, akivel szemben – magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett – magánindítvány alapján indul büntetőeljárás.A BRFK III. kerületi rendőrkapitányságának eljárása az újságíróval szemben jogszerű volt – szögezte le az ombudsman. Megállapítása szerint a bűnügyi nyilvántartásba vétel alkotmányos jogaiban nem sértette és nem is korlátozta a panaszost. Az a sérelem sem állja meg a helyét, hogy az újságíróval diszkriminatív módon jártak volna el. Az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet adatai szerint eddig évente tizenkétezer „rabosítás” történt. Idén március 1-je és augusztus 31-e között viszont harmincezer, ami mutatja, hogy a panaszos nyilvántartásba vétele nem volt egyedülálló. Mivel az ügyben eljáró nyomozó hatóság fellépése a jogszabályoknak megfelelt, az ombudsman nem tett ajánlást.