Tízmilliárdos kárt okozó ügyletek

„Az Antall-kormány mindent megtett az olajszármazékokkal való visszaélések megakadályozásáért” – hangoztatta az olajbizottság tegnapi ülésén Latorcai János volt ipari és kereskedelmi miniszter. Szerinte 1993-ban még nem folyt nagyüzemi olajszőkítés Magyar-országon. Az olajbizottság nem vette napirendre Lentner Csaba (MIÉP) javaslatát, amelyben az MSZP-s Vastagh Pált testületi tagságáról való lemondásra szólította volna fel.Latorcai János volt ipari és kereskedelmi miniszter – aki 1993 márciusa és 1994 júliusa között töltötte be ezt a posztot – az általa korábban az olajügyekkel összefüggésben benyújtott, harmincoldalas írásos anyag kiegészítéseként az olajbizottság tegnapi ülésén elmondta: 1990 előtt is volt tudomásuk a HTO rendeltetésellenes felhasználásáról. Információi szerint Németországban, Svájcban és Hollandiában is folyt olajszőkítés, a gyakorlat innen került át Magyarországra. Úgy becsülte, hogy az olajszőkítés 1991–92-ben évi tízmilliárd, ’93-ban mintegy 15 milliárd forintos kárt okozott a magyar nemzetgazdaságnak.A törvényalkotási munkáról szólva megemlítette, hogy a 66/1993. kormányrendelet bevezette volna a jegyrendszert a HTO-árusítás kapcsán, ám az egy hétre rá elfogadott jövedéki törvény csak 1994. július1-jén léptette életbe a tüzelőolajra vonatkozó szabályozást. A késés oka Latorcai szerint az volt, hogy a törvény ellenőrzésének feltétele 1993-ban még nem volt biztosított. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy – mielőtt a HTO bekerült volna a jövedéki termékek közé – 1993 júniusában az ipari tárca saját hatáskörben bevezette a jegyrendszert és a színezést. Emlékeztetett rá, hogy 1993-ban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet – utasításra – ellenőrizte az üzemanyagot árusító kutakat, és egy júniusi adat szerint csak a minták tíz százalékában lehetett magas kéntartalmat, illetve savmaradékot kimutatni. Elmondta azt is, hogy a szabálysértési tételeket ekkor emelték fel tízezerről ötvenezer forintra, s ennél hatékonyabb eszköz nem állt rendelkezésre.A volt miniszter úgy látja, hogy az Antall-kormány mindent megtett az olajszármazékokkal való visszaélések megakadályozására. Szerinte egyébként 1993-ban még nem öltött nagyüzemi méreteket az olajszőkítés. A bizottság arról döntött, hogy a titokgazdák véleményének megismerése után nyilvánosságra hozza a Latorcai János által átadott írásos anyagot.Nem vette napirendjére az olajbizottság Lentner Csaba (MIÉP) Vastagh Pál szocialista képviselő testületi tagságának felülvizsgálatát szorgalmazó javaslatát. Lentner azt indítványozta, hogy a testület szólítsa fel Vastaghot bizottsági tagságáról való lemondására, és hallgassa meg őt, mivel igazságügy-minisztersége idején – 1994 és ’98 között – olajügyekben jelentős ügyhátralék halmozódott fel. Juhász Ferenc (MSZP) alelnök nevetségesnek és infantilisnek nevezte az indítványt, amely szerinte csak a sajtó figyelmének felkeltését szolgálja. Az alelnök rámutatott, hogy az igazságügy-miniszternek nincs módja beavatkozni a bírák munkájába, így az ügyhátralék mennyiségét sem befolyásolhatja. Kóródi Mária (SZDSZ) kijelentette, hogy a javaslat házszabályellenes, sérti a képviselők alkotmányos jogait, ezért szavazásra sem bocsátható. A testület egy támogató, hat tartózkodó és három ellenszavazattal nem vette napirendjére az indítványt.Lapzártánkkor a bizottság a Legfőbb Ügyészség képviselőjének beszámolóját hallgatta meg az olajügyekkel kapcsolatos nyomozások legújabb fejleményeiről.