Vita Sztálinról

Joszif Visszarionovics Sztálin továbbra is Budapest díszpolgára – véli az ellenzék. A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén ugyanis az MSZP-s, SZDSZ-es testületi többség nem fogadta el azt a MIÉP-es indítványt, hogy a Szovjetunió egykori „generalisszimuszát” utólag töröljék a város díszpolgárainak sorából. A városvezető pártok szerint az 1947-es testület – amely a döntést hozta – és a jelenlegi között nincs jogfolytonosság.Sztálint még 1947-ben tüntette ki a címmel Budapest díszközgyűlése, kifejezve ezzel is háláját és tiszteletét. A MIÉP-es javaslat név szerinti szavazásánál a szocialista képviselők többsége nem voksolt, illetve az SZDSZ-hez hasonlóan tartózkodott. A MIÉP és a Fidesz–MDF–MKDSZ frakció egyaránt megdöbbenését fejezte ki. Tirts Tamás frakcióvezető a két ellenzéki képviselőcsoport közös sajtótájékoztatóján kifejtette: ami ma történt, az szégyen és felháborító. A koalíciós képviselők ismét megmutatták, mennyire érzéketlenek és szűk látókörűek. – Kíváncsi vagyok – tette hozzá –, ezek után is modern európai szociáldemokratáknak, illetve felvilágosult polgároknak tartják-e magukat a koalíciós képviselők.– Előre a sztálini úton Európába – mondta Dancsecs György, a javaslatot benyújtó MIÉP-es képviselő. – A korábban maoista színekben tündöklő főpolgármester és csapata ismét önmagát adta. Bánovics Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy indítványukkal tartoztak a gulágon elpusztult millióknak. Vajon – tette fel a kérdést – ha Adolf Hitler lett volna Budapest díszpolgára, akkor is így kezelték volna a javaslatot?Az MSZP-s, SZDSZ-es képviselők egyébként leszavazták a MIÉP azon indítványát is, amely az 1992 előtti, főleg múlt századi és a XX. század eleji díszpolgárok jogállására vonatkozott. Ebben azt kezdeményezték: többek között Kossuth és Széchenyi kitüntetését újra erősítsék meg. A szocialista képviselők közül többen úgy foglaltak állást, hogy ugyan elítélik Sztálint, de „nem dőlnek be a szélsőjobboldali provokációnak”. Bihari Gábor (MSZP) lapunknak elmondta: az 1947-es tanács és a mostani közgyűlés között nincs jogfolytonosság. Az ellenzéki képviselők ezt határozottan cáfolják.Az éles vita és a MIÉP-frakció kivonulása után a testület többsége díszpolgárrá választotta Göncz Árpád volt köztársasági elnököt, és egy kollektívának, valamint öt személynek Pro Urbe Budapest díjat adományoztak. Az ellenzék által jelöltek közül egyet sem támogatott a közgyűlés. A díjazottak: Fáy András közlekedésgépészeti szakközépiskola, Esterházy Péter író, Gerse József, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. igazgatója, Helesfalvi Katalin, a vak gyermekeket nevelő óvoda igazgatója, Petrovics Emil zeneszerző, valamint Tandori Dezső író.Többségi szavazással elfogadta a közgyűlés az önkormányzat ez évi, mintegy 289 milliárd forintos költségvetésének első félévi alakulásáról szóló jelentést. A vitában kiderült, hogy a 140 milliárdos időarányos bevételnél kevesebb volt a kiadás, s így 5,6 milliárdos maradványa van a városnak. Megállapították, hogy a fejlesztési kiadások lényegesen elmaradtak az időarányos teljesítéstől. A 21,5 milliárd forintból ugyanis csak 4,1 milliárd forintot használtak fel. A főváros 97,3 milliárd forintos értékpapír-állományának 27,1 százalékát a 4-es metró építésére különítették el.A közgyűlés arról is döntött: 7,8 milliárd forintért összesen 22 felüljárót és hidat újítanak fel Budapesten a következő három évben. Így megújulnak majd az Erzsébet híd budai lehajtói, rekonstruálják az Újpestet a XV. kerülettel összekötő felüljárót és az Árpád híd gyalogjáróit. A vitában az ellenzéki képviselők a Margit híd felújítását, illetve a már-már életveszélyes egyik Budaörsi úti felüljárót hiányolták az előterjesztésből. A Margit híddal kapcsolatosan Vajda Pál főpolgármester-helyettes kijelentette: a híd rekonstrukcióját két éven belül meg kellene kezdeni, ám végső esetben 2005-ig halasztható a munka.Rendeletet alkotott a köztemetőkről és a temetkezésről a közgyűlés. Ennek értelmében minden budapesti temetőt köztemetőnek minősítettek. Atkári János főpolgármester-helyettes és Bőhm András, az SZDSZ fracióvezetője módosító indítványt nyújtott be, mert szerették volna elérni, hogy a temetőket fenntartó Budapesti Temetkezési Intézet Rt. ne szerepeljen nevesítve a rendeletben. A közgyűlés a javaslatot az MSZP, a Fidesz és a MIÉP szavazataival végül nem fogadta el. A jogszabályt előterjesztő Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban kijelentette: a nevesítés azért szükséges, mert tavaly nyáron világossá vált, hogy Atkári milyen technikával szeretné privatizálni a fővárosi temetőket. A „privatizációs technikáról” tavaly nyáron a Napi Magyarország cikksorozatban számolt be: a fővárosnál jelentkezett a világ egyik legnagyobb temetkezési vállalata, a Service Corporation International (SCI). A cég munkatársai a tárgyalásra Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő kíséretében érkeztek. A politikus akkor úgy nyilatkozott: ő csupán az SCI magyarországi jogi képviseletét látja el. Ezzel szemben Atkári János azt közölte: Eörsi országgyűlési képviselőként ajánlotta a főváros figyelmébe a privatizációs lehetőséget. Az SCI azóta egyébként csődbe ment.Két héten belül együttes ülést tart a közgyűlés városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottsága a 4-es metró ügyében. A javaslatot a főpolgármester terjesztette elő, mert álláspontja szerint meg kell hallgatni a geológusok szakvéleményét a Gellért téri hőforrásokkal kapcsolatban.