Webbetörés és PIN-lopás

Az elektronikus pénzek szép új világának eljövetelét a biztonsági hiányosságok gátolják. A visszaélések megakadályozása azonban nem csak a szolgáltatókon múlik.Az Egyesült Államokban a kilencvenes években 18-ról 32 százalékra növekedett az elektronikus fizetések részaránya, a nem készpénzes fizetési forgalmon belül – derül ki az amerikai elektronikus fizetési szövetség elnökének beszámolójából. Elliott McEntee a képviselőház monetáris politikai bizottsága előtt számolt be kedden az elektronikus fizetésekről. A fizetési rendszereken zajló pénzforgalom 90 százaléka elektronikus. A szakértő szerint az elektronikus fizetések elterjedésének útjában többek között jogi akadályok állnak. Az amerikai szövetség vezetője Európa pozitív példáját hozta fel, ahol a munkavállalók több mint kilencven százaléka átutalással kapja a fizetését, míg az Egyesült Államokban a munkáltatónak csekken kell fizetni az alkalmazottnak, ha az úgy kívánja. A bizottság előtt megjelenő Thomas Vartanian, a Fried, Frank, Harris, a Shriver&Ja-cobson tanácsadó cég szakértője szerint a jogi problémák mellett a fogyasztók kényelemszeretete és megszokásai is szerepet játszanak az elektronikus fizetések vártnál lassúbb terjedésében. Tapasztalata szerint a fogyasztók idegenkednek az új módszerektől, és tartanak attól, hogy a számlájukon lévő összeget elvesztik, ugyanakkor a személyes adataikat is féltik. A szolgáltatókat pedig a verseny arra csábítja, hogy minél hamarabb piacra dobják termékeiket, ami erősíti a felhasználók gyanúját, hogy a módszer még nem elég kiforrott és biztonságos.A biztonsági hiányosságok néha ijesztő híreket produkálnak. A Western Unionhoz történő számítógépes betörés például arra irányította a figyelmet, hogy a személyes adatok nem megfelelő védelméből komoly pénzügyi károk származhatnak. A cég ügyfeleinek személyes adataihoz és számlainformációihoz valószínűleg illetéktelenek fértek hozzá. Legalábbis erre utalt, hogy a cég leállította web-szerverét, és több mint tízezer ügyfelét figyelmeztette: cserélje le bank- vagy hitelkártyáját. Úgy látszik, a probléma nem egyedi, a levelezőlistákon ugyanis az esetet követő napokban sokan panaszkodtak arra, hogy az elektronikus fizetéseket bonyolító cégek hanyagul kezelik az adataikat. Egy levelező még arról a – nehezen hihető – tapasztalatáról is beszámolt, hogy egy kártyakibocsátó cég szerverén a hozzáférést biztosító jelszavakat egy egyszerű, webböngészőn keresztül kiadható paranccsal szerezte meg. Igaz vagy sem, hasonló biztonsági problémákkal Magyarországon egyelőre nemigen kell szembenézni, mivel az internetes vásárlás még nem annyira elterjedt.Hazai esetekHazánkban inkább a „hagyományos” visszaélésekkel kell szembenézni, mint azzal a lapunkban is idézettel, amit egy nemzetközi csapat hajtott végre magyar kártyabirtokosok kárára. A bankok előterében található automatáknál az ajtót nyitó kártyalehúzó mellé egy számtáblás dobozt szereltek, amin sok ügyfél reflexből beütötte PIN kódját. A szerkezet eltárolta a kódot a kártyáról leolvasott adatokkal együtt, majd egy idő után a csalók leszerelték a dobozt, és odébb álltak.A megkárosított bankok és ügyfeleik egyetlen vigasza lehet, hogy a társaság nemcsak a magyarokat boldogította, hanem Portugáliát, Spanyolországot, újabban pedig Izraelt is.Rajtunk múlikMint a hozzáértők mondják, elsősorban a kártyabirtokosokon múlik, hogy megkárosíthatják-e őket. Máig gyakori eset, hogy valaki a kártyával együtt tartja a PIN kódot, sőt olyan is előfordult, hogy lemoshatatlan filctollal jegyezte fel a bölcs birtokos a számot a plasztikra. A dombornyomásos kártyák kedvelt célpontjai a visszaéléseknek, amelyeknek gyakori színhelye az elfogadóhely. (A cikk szerzője is tapasztalta már egy jó nevű szálloda bárjában, hogy a pultos a helyiség másik végében, a vásárlónak háttal húzza le a kártyát – ez legalábbis nem bizalomgerjesztő.) Egy csak elektronikusan használható kártya elvesztésétől kevésbé kell tartani (ha nincs vele a PIN kód), a PIN kód ugyanis a mágnescsík adataiból gyakorlatilag visszafejthetetlen, a pénzjegykiadó automaták pedig többszöri sikertelen belépési próbálkozás után elnyelik a kártyát. Nem árt azonban figyelni az ATM-ek által kiadott bizonylatokra – állítják a hozzáértők, azokon ugyanis szerepel a kártya száma vagy annak egy része, ezért ezeket nem ajánlatos eldobni. Ez is a dombornyomású kártyák esetén lehet veszélyes, hiszen egy érvényes kártyaszám birtokában az interneten is vásárolhatunk – a kártyabirtokos számlájának terhére.Csip a megoldásEgy ATM biztonságát olyan apróságok is befolyásolhatják, mint az, hogy megfelelően árnyékolva van-e a szabadtéri automata a zavaró napsütés ellen. Ilyenkor ugyanis a használó inkább a képernyő üzeneteinek kisilabizálásával van elfoglalva, mint azzal, hogy a PIN kódját megpróbálja-e leolvasni a háta mögül valaki. Szakmai körökben a csipkártyák elterjedésétől remélnek némi biztonságot. Ezeknél a fizetőeszközöknél maga a felhasználó sem tudja kiadni a kódját, mivel azt minden alkalommal a kártya csipje állítja elő.