– 315gy látsztok ti –

Kezében leggyakorta zománcozott ételhordót visz, elég könynyedén. Másoké. Ez a foglalkozása, rejtett rangjelzés, az elöljáróság – polgármesteri hivatal, alias önkormányzat (ebben sincs elég karaktere tíz éve a rendszerváltozásnak) – emberének tekinti magát. Mint egy tiszt. Viszi az ételhordót, öreg embereknek, megtört, homályos arcú asszonyoknak. A szenvedőknek. Eltársalog velük. Bármilyen idő van, jókedvű – „a jókedvű adakozót szereti az Isten”. Nem hisz Istenben, bocsánat, a papokban – nem dolgoznak. Istenben igenis, van különbejáratú istene, beszélget vele, mint mindenkivel.Szakálláról ismerszik meg az ember. Madarat tolláról, embert szakálláról – így tartja. Az is ősz. Hosszú, mint egy orosz pópáé, egyenesen Raszputyinra hasonlít. Piros arca ég a télies hidegben. Szakállát olykor kiteszi mellére, a többrétegű pulóver tetejére, olykor berejti a pulóver mögé, akkor körszakállasnak látszik. Élénk szeme csillog, mint hajában az ezüst.Felesége tíz éve meghalt. Halottak napján nem megy ki a temetőbe, de fáj. Három nagy fejű krizantémot – lilát – vett a gangra – papírcsomóban tárolja. Két hónapja. Ma már vázában.H. I. – mert ez a neve – (félreértés ne essék, nem Horthy István elmúlt kormányzóhelyettesünk visszajáró szelleme, reál ember) két gyereket tart el. Néha a lefüggönyözött konyhaablak mögül hallatszik – erőteljesen – káromkodás, de tiszta nevelési metodikája. Bemenni a lakásba a fölhalmozott holmik miatt csak ajtólökdösés útján lehet.Esténként versműsorokra jár a Hattyúházba. A lakásajtó mellé fehér utcatábla van szögezve: „Gyorskocsi utca”. A lakók tiltakoznak a rend megbontása ellen, de Raszputyin többet ér, mint a nagy bérház fele. A nyárspolgárok tiltakoznak a tábla ellen.A lila krizantémok viszont virítanak három hónapja. Szeretetből kifolyólag.