A busmanok imádkozó sáskája

Világkultúránk végtelen horizontján isteneink és tetteik ősidőktől fogva vezérlő csillagok:születnek és kihunynak, a helyükre mindig új és új ragyogás költözik.Európában a múlt századig az antik mítoszok terjedtek el: elbeszélések görög-római istenekről, hősökről és fantasztikus lényekről. A mítosz szó görög eredetű: a „müthosz” hagyományt, mondát jelent. A reneszánsz kor tette ismertté az antik istenek és hősök nevét, akkor ébredt fel az érdeklődés az antik világ iránt. Művelt társaságban, ha Marsot említették, a háborúra gondoltak, ha Venust, a szerelemre, ha Minervát, a bölcsességre.Emberi kultúránk történetének fontos jelensége a mítoszteremtés: az ember kezdettől fogva értelmezni próbálta környezetét, a teremtést, az élet és a halál összefüggéseit, a világot, amelyben élt. Ősi indiai, iráni, germán, szláv mondák, hitregék elemzése után a tudósok megismerkedtek Amerika, Afrika, Óceánia, Ausztrália népeinek mítoszaival, s bizonyossá vált, hogy a történelmi fejlődés meghatározott szakaszában a világ minden népe megteremtette a maga mitológiáját. A nagy világvallásokat – a kereszténységet, az iszlámot, a buddhizmust – is átszövik a mítoszok, amelyekben szép számmal vannak visszatérő motívumok és alaptémák.A világ népeinek mitológiai hősei oly számosak, hogy az istenek bevonulása talán soha nem látott monumentális jelenet lenne képzeletünk filmkockáin. Ne is vonultassuk fel őket egyszerre, mert színre lépésük sorrendje sem lehetne áttekinthető! Látogassuk meg őket ott, ahol születtek!Az afrikai földrészen, a Szaharától délre fekvő térség népeinek hitvilágában az asanti, bambara, benini, busman, dogon, ganda, joruba, hottentotta és malgas mitológia alakjaival találkozunk.Ogbora benini főisten, aki később átengedi a helyét fiának, Oszának, s magának tartja meg a felügyeletet az „alsó világ” felett. Osza az égben él. Ogborához is Oszán keresztül intézik az imádságokat. Osza segített atyjának az ég és a föld megteremtésében, azután pedig fiával, Ogivuval részt vállalt az első emberek megalkotásában.A hottentották a halál eredetét a holddal hozzák összefüggésbe. Szerintük a hold egy tetűt küldött az emberekhez azzal az üzenettel, hogy az emberek ugyanúgy meghalnak és újjászületnek, mint a hold. A tetű útközben találkozott egy nyúllal, amely felajánlkozott, hogy továbbítja az üzenetet, amikor azonban az emberek közé ért, csak a felét adta át, azt, hogy ugyanúgy meg fognak halni, mint a hold. S azóta halandók az emberek.Cagn a busmanok törzsi hitvilágának központi szereplője, aki maga imádkozó sáska, a felesége szirti borz, a nővére kék gém és így tovább. Mielőtt a család tagjai állatokká váltak volna, a busmanok előtt ezen a vidéken élő „régi nép” fiai voltak. Cagn volt az első, ő teremtett mindent. Amikor „beköltözik” valamilyen állatba, azt nem lehet elejteni.A busmanok szerint a hold sohasem hal meg teljesen, mindig megmarad a hátgerince, ezt újra hús növi be, s a hold újraéled. A busman törzsek tudása bevallottan parányi az „egész” megértéséhez. De hát az egészhez képest a miénk sem sokkal több a harmadik évezred küszöbén.