A Cronus gátolja a bajnai rekultivációt

Jogerős, a fellebbezést elutasító közbeszerzési döntés birtokában sem képes bejutni a pályázatnyertes Strabag a bajnai bánya területére, aminek a tájrendezésére vállalkozott. Az egyik földtulajdonos, a Cronus ugyanis kétszer meggátolta a fölvonulást, és továbbra is kifogásolja a közbeszerzési eljárást, mint ahogy a pályázat kiírójával szemben is gondjai vannak, ami miatt pereskedik is vele. Ha ebben a tenderkiíró nyerne, akkor sem biztos, hogy sikerül előrelépni a rekultivációban, mivel a Cronus a területet időközben eladta.Meglehet, hogy ha megnyerné is az Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító (ÉDBVH) Rt. a pert a Cronus Kft. ellen, egy tapodtat sem halad előre a bajnai, egykori külfejtésű bánya rekultivációja ügyében, a területet ugyanis az alperes október elején eladta. Az értékesítésről tájékoztatta legalábbis a Magyar Nemzetet Toplak László, a Cronus Kft. ügyvezető igazgatója, és a lépést azzal indokolta, elegük lett a bányaterület körüli állandó hercehurcából. Az adásvételt azután ütötték nyélbe, hogy a tájrendezésre kiírt közbeszerzési pályázaton nyertesként kihirdetett Strabag Rt. másodszori kísérletre sem tudott bejutni a munkaterületre, mert a Cronus megakadályozta.SzerződésbontásA Közbeszerzések Tanácsa közbeszerzési döntőbizottsága közben döntést hozott, amiben elutasította a Cronusnak a közbeszerzési eljárásra vonatkozó kifogásait, a döntőbizottság határozata – hiteles értesülés szerint – október 17-én jogerőre emelkedett. A kifogások között szerepelt egyebek között, hogy a közbeszerzési pályázatban a tájrendezéshez több föld megmozgatását feltételezték, mint arra ténylegesen szükség lenne – állította a Cronus egy korábbi, a rézsű megcsúszásának veszélyére figyelmeztető szakértői kijelentésére hivatkozva. Úgy tudjuk, az észrevétel jogos lehet, de határidőn túl érkezett a bizottsághoz, nem beszélve arról, hogy – mivel maga is részt vett a közbeszerzési pályázaton – ugyanakkora menynyiségű föld megmozgatására vállalkozott a Cronus, mint a többi pályázó. A terület új tulajdonosa, a Liberty-H mindenesetre tovább folytatja a geodéziai felméréséket, hogy a Cronus állítását igazolja.Nemcsak az eljárás, a Starbag ellen is panasza van a Cronusnak, ezért akadályozta meg a munkát – tudtuk meg Kosik Jánostól, aki a Cronus felügyelőbizottságának a tagja, és ügyvezető igazgatója a Liberty-H Kft.-nek, amelyik a Cronustól október elején megvásárolta a szóban forgó földterületet. A vásárlást az ügyvezető azzal magyarázta: a szentendrei Liberty-H működtette korábban a Duna Rádiót, ma azonban ingatlanbefektetőként működik, mellesleg a frekvencia elvétele miatt perli az Országos Rádió és Televízió Testületet.Gyorsított eljárásban november elején arról kellene döntenie a bíróságnak, hogy jogszerű volt-e a Cronusnak az ÉDBVH-val 1999 decemberében kötött szerződésének a fölbontása. Ebben a Cronus bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az ÉDBVH és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ közbeszerzési pályázaton válassza ki azt a vállalkozót, amelyik a Bajna Hantospusztai bánya tájrendezését elvégezheti. A szerződést az idén augusztusban kelt levelében bontotta föl a Cronus egyoldalúan, mert szerinte a Strabag által ajánlott árból, nettó 148 millió forintból a kivitelezés nem valósítható meg. Kosik lapunknak nyilatkozva ehhez hozzátette: a pályázónak meg kellett volna neveznie azokat az alvállalkozókat, amelyek a közbeszerzési érték 10 százalékánál nagyobb feladatot kapnak, a Starbag viszont egy ilyet sem nevezett meg. A Cronus korábban dolgozott a céggel, és látta, hogy a projekteket a Starbag szinte kizárólag alvállalkozókkal végezteti, ő „csak” a know-how-t hozza – tette hozzá.Beárnyékolt viszonyokA Strabag illetékes ügyvezető igazgatója, Pósfai József a felvetésekre annyit közölt, cége azt a munkát szeretné elkezdeni, amit közbeszerzési pályázaton elnyert. A közbeszerzési eljárás szabályosságát a Közbeszerzési Tanács döntőbizottságának határozata is igazolja, amely a Cronus jogorvoslati kérelmét alaptalannak minősítette, és elutasította. A Strabag kizárólag dolgozni szeretne az ÉDBVH-val fönnálló, érvényes szerződése alapján, arra nem gondol, hogy a megbízót a munkaterület hiánya miatt perelje.Nem kíván foglalkozni a Cronus állításaival sem, hiszen közöttük semmiféle jogviszony nincs. Az ügyvezető azt azért leszögezte, a Strabagnak több mint négyezer dolgozója van, megvannak a kivitelezéshez szükséges eszközei, feladatait döntően saját maga végzi, alvállalkozókat rendszerint csak speciális feladatokra vesz igénybe. A konkrét esetben másról, egyéni indíttatású, a Cronus és az ÉDBVH közötti konfliktusról van szó – zárta le az ügyvezető.Állítását nem légből kapta, a két cég viszonya régóta nem felhőtlen. Az ÉDBVH-nak egyszerű üzleti érdeke fűződik a bányához – állította Kosik –, hiszen korábban mindössze 3,5 millió forintért akarta megvenni, és mikor az ajánlatra a Cronus „nem csapott le”, arra hivatkozva, hogy bányaként működtetné, kisajátítási eljárással akarta megszerezni. Emögött az állt, hogy egy osztrák cég szerette volna rátenni a kezét a területre, mégpedig az az osztrák cég, amelyik korábban a Cronust ugyan megkereste, de kellő garanciákat ajánlani nem tudott, ezért vele együttműködni nem kívántak. Kosik szerint miután hiába kísérleteztek a Cronusnál, az ÉDBVH-hoz fordultak az osztrákok, amelyik föl is ajánlotta segítségét. Az 1999 decemberében kötött szerződés részben ennek a huzavonának vetett véget, arra ütött pecsét volt, hogy a bányavállalkozó nem akarja elvenni a területet a Cronustól. Egyszersmind az ÉDBVH másik kezdeményezésének is véget vetett, hogy jogosulatlan gazdagodás címén beperelje a Cronust. Azt feltételezte, ha elvégzi a tájrendezést, 220 millió forinttal növeli a terület értékét, ami lényegében a Cronus-kincstárt gyarapítja.Meghiúsult üzlet?Szűts Huba, az ÉDBVH igazgatója jogászai javaslatára hivatkozva a per lezárultáig nem kívánt reflektálni az elmondottakra. Az ÉDBVH-tól annyit tudtunk meg, hogy a Cronus a Strabaggal kötött szerződés másnapján mondta föl az 1999 végén kötött szerződést, és cáfolták, hogy a munkaterület bejárására nem hívták meg. Az elnök, Kántor Istvánné azt sejttette, hogy a Cronus baja az, hogy nem ő nyerte a rekultivációs tendert.A Liberty-H ügyvezetője ezzel szemben azt fájlalta, hogy eredeti tervük meghiúsult, legalábbis eddig. Ő – mint mondta – alapvetően nem rekultivációban gondolkodott, hiszen annak idején azért szerezték meg a területet, mert kommunális hulladéklerakót akartak csinálni. Ehhez minden engedélyt be is szereztek, ám a bajnai önkormányzat leszavazta az ötletet. Emiatt azonban még tovább várnának, ami késik, nem múlik. Az európai csatlakozás idején ugyanis – mondta az ügyvezető – ki kell jelölni az országban mintegy ötven olyan nagy területet, amit hulladékdepóként lehet használni. A bajnai lenne a legkézenfekvőbb: a legnagyobb, összesen (más tulajdonosokhoz tartozó részekkel együtt) 7,2 millió köbméter, és a legközelebbi a fővárosi hulladék elhelyezésére. Akkor majd – vélte – kijelöléssel választják ki a megfelelő területeket, ami keresztülhúzhatja a bajnaiak számítását, akik azért hiúsították meg a hulladéklerakó létesítését, mert szabadidő-övezetet szeretnének kialakítani a területen.Szeretnének, de lehet, hogy hiába. Ehhez mindenképpen rekultiválni kellene a bányát. A tájrendezés azonban nem indult el, és a peren, amit a Cronus ellen indított az ÉDBVH jogtalan szerződésbontás címén, sok minden múlhat. De ha az ÉDBVH nyerné is meg a jogvitát, továbbra is függőben maradhat a kivitelezés, ha igaz, hogy a terület már nem a Cronus, hanem egy másik cég tulajdonában van.