A csúcsfelügyelet a pénzügyi folyamatok ellenőre

Az elmúlt esztendő végén parlamenti döntés született: létre kell hozni a teljes magyar pénzügyi szektort felügyelő szervezetet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Az integrált felügyelet idén áprilistól immár a bank-, az értékpapír-, a biztosítási és a nyugdíjpénztári piacok, azaz az egész pénzügyi szektor egészének zavartalan működéséért felel. A csúcsfelügyelet elnöke, Szász Károly az azóta eltelt időszak tapasztalatairól nyilatkozott lapunknak.Mekkora kihívást jelentett a csúcsfelügyelet megszervezése, tevékenységi és hatáskörének kiteljesítése?– Meglehetősen nagy kihívást jelentett. Először nem is akartam vállalni ezt a feladatot, de ma már örülök a lehetőségnek. Felemelő érzés átlátni a pénzügyi szektor egészének fejlődését, és ezt a felügyeleti munka folyamatos javításával segíteni. A sors ajándékának tekintem, hogy mindig olyan helyzetbe csöppenhettem, ahol az újszerű feladatok gyarapították szakmai ismereteimet, tapasztalataimat, és ebben szerencsére kiváló szakemberek, nagyszerű kollégák támogattak.– Szakembereket nagyon nehéz találni, minden jel szerint önnek ez sikerült. Mi a titka?– Számomra minden együttműködésnek alapvetően fontos eleme a nyitottság. Oda kell figyelni a munkatársakra, teret kell adni az őszinte véleménynyilvánításnak. Megfelelő kapcsolattartással, sok-sok beszélgetéssel lehet felismerni a szakmai, emberi értékeket, a segítőkészséget. A problémákat felismerő, azt megoldani akaró és tudó emberekre pedig építeni kell.Felértékelődő felügyeletek– Mi a csúcsfelügyelet létjogosultsága?– Világszerte lehet példákat és ellenpéldákat találni az összevont, illetve a különálló felügyeletek működésére. Tapasztalataim szerint nincs recept, amelyet minden országnak alkalmaznia kellene. Az Egyesült Államokban például a bankfelügyelet önmagában is széttagolt, és más a szövetségi állam szintű bankok (state bank), megint más a szövetségi (federal) pénzintézetek ellenőrzési gyakorlata. Az egyesített felügyelet kormány- és parlamenti döntésen alapul. Remélem, hogy az elkövetkező években maga a felügyelet bizonyítja tevékenységével a kétkedők számára, hogy ez egy előremutató, helyes döntés volt. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy ma a különböző piacok, intézmények és azok termékei öszszekapcsolódnak. Az összevont felügyelet számára megnyílt annak a lehetősége, hogy a pénzügyi folyamatokat teljességében, öszszefüggéseiben lássa, ellenőrizze, felügyelje. Ez kedvező változásokat eredményez a pénzügyi rendszer stabilitása, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek érdekeinek védelme szempontjából is. A nemzetközi rendezvényeken kapott vélemények szerint a magyar felügyelet mára példaértékű intézménnyé vált nagyon sok külföldi felügyelet számára – és nem csak a kelet-közép-európai régióban.– Több hír szólt arról, hogy felügyeleti megállapodásokat írt alá társszervezetekkel, például Jochen Sanióval, a német bankfelügyelet elnökével. Milyen egyéb kapcsolatai vannak a PSZÁF-nak?– Intézményünknek kiterjedt kapcsolatai vannak a külföldi, például az angol, német, svéd, francia, olasz és osztrák felügyeletekkel. A kapcsolatrendszer kiépítését a piac nemzetköziesedése indokolja, a kétoldalú információszolgáltatás pedig nagyban javíthatja a felügyeleti munka hatékonyságát. A német megállapodás például azért volt halaszthatatlan, mert a magyarországi bankok húsz százalékban német tulajdonosok kezében vannak, piaci szerepük meghatározó. Részt veszünk a biztosítási, a banki és a tőkepiaci területek szabályozóhatóságairól szóló nemzetközi konferenciákon, ahol a felügyeleti módszereket, eljárásokat, tapasztalatokat, standardokat határozzák meg. Ezek a tanácskozások nagy- mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a felügyeletek az ott megfogalmazott alapértelmezéseket megfelelőbben tudják alkalmazni a gyakorlatukban.– Hogyan változott meg a felügyeletek szerepe az elmúlt években?– Világosan látszik, hogy a felügyeletek szerepe felértékelődik. Ezt a felismerést az 1997-es délkelet-ázsiai globális pénzügyi válság erősítette meg. Az a krízis arra világított rá, hogy egy hatékony felügyeleti intézményrendszer és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi együttműködési mechanizmus lényeges mértékben csökkenteni tudta volna a válság nemzetközi hatását. Az eseményeket követően a korábbiaknál markánsabban fogalmazódott meg az az elvárás, hogy ki kell alakítani a nemzetközi felügyeleti együttműködés általános rendszerét. Ezért felgyorsultak a megállapodáskötési kezdeményezések és tárgyalások. Ezzel párhuzamosan a jegybankok önállósodásához hasonló folyamatok zajlottak le és zajlanak a felügyeleti területeken is, mert így jobban biztosítható a felügyeleti funkció maradéktalan ellátása. A pénzügyi szolgáltató intézmények piacra lépése, működése, valamint indokolt esetben a piacról történő kivezetése mindig is felügyeleti állásfoglalást igényel. Ez a meghatározó eleme a munkánknak, amit az államon túl a piac is igényel. A piacnak is érdeke az, hogy létrejöjjön és fejlődjön egy olyan erős felügyelet, amely a piaci szereplőktől függetlenül, valójában nem azok ellen, hanem azokkal együtt alakítja a szektor működését befolyásoló szabályokat. A felügyelet munkájában az ellenőrzési funkció mellett előtérbe kerül az intézmények prudenciális működése. Ami azt jelenti, hogy nemcsak a jogszabályok betartására és betartatására kell törekednünk, hanem a piac szellemiségével, lényegével összhangban történő működésre is nagy hangsúlyt kell helyezni. Tevékenységünk egyik legfontosabb eleme ez, amelynek célja a piaccal kapcsolatos bizalom fenntartása, erősítése.Rendelkezési jog = akciószabadság– Mekkora ma a felügyelet döntési szabadsága?– A felügyelet szeretné, ha a saját döntési szabadságfoka az új kihívásoknak megfelelően erősödne. Ezért örülök annak, hogy a hitelintézeti törvény módosításával kapcsolatban támogatásra talált a rendelkezési jog, mint új intézmény lehetősége. Ez olyan eszköz lesz a felügyelet tevékenységi palettáján, amelynek révén általános érvényű szabályozási, felügyeleti intézkedés megtételével rugalmasan, gyorsan kezelheti a felvetődött piaci problémákat. Ez nagymértékben javítja a felügyelet akciószabadságát, összhangban a nemzetközi elvárásokkal is.– Az előző felügyeletek munkáját illetően a legélesebb kritika akkor fogalmazódott meg, amikor a piac szereplői úgy vélték, hogy akadnak felügyeletek, amelyek igen szűk mozgástérrel dolgozhattak, hiszen valójában csak elvi ajánlásokat adhattak ki, de semmiféle jogkörük nem volt a piac működésének befolyásolására. Hogyan látja: a kormányzati szándékban megfogalmazott elhatározások és tettek kezdenek már megvalósulni?– Az biztos, hogy az említett rendelkezési jogkörrel a felügyelet munkájának hatásfoka jelentősen javulhat. Ugyanakkor ez óriási felelősséget is jelent, hiszen nyilvánvaló, hogy ezzel a joggal a felügyelet közvetlenül tud hatni az események alakítására.– Ez a jog részben már korábban is megvolt, de valamiért nem éltek vele.– A bankfelügyelet rendelkezett ezzel a jogkörrel, élt is vele. Vannak rendelkezései, amelyek még ma is érvényben vannak, amikor azonban összeolvadt az értékpapír-felügyelettel, megszűnt a rendelkezési joga. A biztosítási és a pénztárfelügyelet szintén nem rendelkezett ezzel a jogkörrel. Véleményem szerint a rendelkezési jog összhangban van azokkal a tendenciákkal, melyek a felügyelet erősödésében, térnyerésében, a felügyeleti munka hatékony, következetes megvalósításában nélkülözhetetlenek. A politika ráébredt arra, hogy szüksége van egy független felügyeleti intézményre. A döntést a magyar pénzügyi piac utóbbi években kialakult pozitív megítélése, presztízse is indokolja.– Amikor felállt az új szervezet, az ön személyében olyan vezető került a testület élére, aki „a másik oldalról” jött át. Mennyiben jelentett ez előnyt, esetleg hátrányt?– Minden, korábban begyűjtött szakmai tapasztalat hasznos. Az állam a felügyelet révén a piaci szereplőkkel együtt, azok érdekében alakítja ki a játékszabályokat. A piaci résztvevőkkel való kommunikáció meghatározó munkánkban. A „másik oldal” belülről megszerzett ismeretei – mint az irányított szektor elvárásai, működési mechanizmusa, szempontrendszere – kifejezetten segítik a közmegelégedést kiváltó felügyelést. Nem tartom a piac és az államigazgatás közötti határokat átjárhatatlannak. Meggyőződésem, hogy ezek oda-vissza segíthetik egymást.– A csúcsszervezet felállításakor egyértelmű volt, hogy a tevékenységi körökben átfedések vannak. Felvetette ez a felügyelet létszámának csökkenését is?– Kétségtelen, hogy előfordultak átfedések. A felügyelet feladatköre azóta lényegesen bővült. Egyrészt olyan szereplői és velük kapcsolatos kötelezettségei is jelentkeztek a munkánknak – például a biztosítási területen a többes ügynökök, akiket ellenőriznünk kell január elsejétől, valamint az ötévenként sorra kerülő átfogó helyszíni ellenőrzés helyett kétévenkénti ellenőrzés, a banki és a tőkepiaci gyakorlathoz igazítva –, amelyek a korábbiakhoz képest újabb feladatokat hoztak a PSZÁF számára. A belső erőforrások jobb átcsoportosításával, a felügyeleti infrastruktúra fejlesztésével el lehet érni a kívánt létszám-megtakarítást. Minden a gyakorlatban dől el. Egyelőre valószínűsíthető, hogy átmenetileg a feladatok növekedésével egy nagyon kismértékű létszámbővülés várható. Létszámcsökkentésről majd az egységes informatikai rendszer kialakítását követően lehet beszélni.– Miben hoz változást az új székhelyre való átköltözés?–Idén december és 2001 januárja között a Károlyi Mihály utcai Ybl-palotába költözik a PSZÁF, ami lehetőséget ad arra, hogy a ma még hét különböző helyen működő felügyelet egy létesítménybe kerüljön. Nyilvánvaló, hogy a kiszolgáló infrastruktúra területén a létszám csökkentésére lesz lehetőségünk. Nem lehet ugyanakkor csak a létszámból kiindulni. Az egységes felügyelet csak úgy valósulhat meg, ha az elveket, működési normákat, minősítéseket, vizsgálati programokat egységesítjük. Ennek érdekében egységes monitoringrendszert alkalmazunk, amely valóban újdonságként hathat, hiszen ez lehetővé teszi, hogy a helyszíni és a helyszínen kívüli ellenőrzés tapasztalatai is egységes rendszerbe kerüljenek. Ez határozhatja meg a felügyeleti intézkedések szükségességét, jellegét, és az ehhez szükséges létszámigényt.– Nemrégiben megnyitották az ügyfélszolgálati irodájukat is, amellyel az állampolgárok felé nyitottak.– A Roosevelt téren található az ügyfélszolgálati és panaszügyintézési igazgatóságunk. Itt működik az a szolgálatunk, melyet valamennyi pénzügyi szervezettel kapcsolatos panaszbejelentés fogadására alkalmassá tettünk. Úgy gondolom, hogy ha az átláthatóság a felügyelt intézményekkel kapcsolatban is követelményünk, ugyanúgy ezt az elvet és kapcsolódó gyakorlatot önmagunkkal szemben is meg kell tudnunk valósítani. A felügyeletnek akár az államigazgatási funkciói során, akár a piac ellenőrzése során is úgy kell munkálkodnia, hogy tevékenysége minden oldalról kiszámítható, ellenőrizhető legyen. Ez a záloga annak, hogy a bizalom a felügyelet intézkedéseivel kapcsolatosan fennálljon, és hogy valóban elhiggye a fogyasztó, betétes, befektető, biztosított és a pénztártag, hogy az ő érdekeit védi a felügyelet, minden rendelkezésre álló eszközzel.– Ebbe az irányba hatnak azok az intézkedések, amelyek adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a befektetési szolgáltatók számára.– A piac ma már egyértelműen üdvözli azt, hogy a PSZÁF megszigorította a befektetési vállalkozások ellenőrzését, hogy határozottabbá, markánsabbá vált a szektort ellenőrző magatartása. A befektetési vállalkozások számára napi, heti és havi adatszolgáltatási kötelezettségét írtunk elő. A napi adatszolgáltatás az ügyfélfedezettség-mutatók ellenőrzését segíti, a heti jelentések a tőzsdén kívüli forgalom ellenőrzését, a havi beszámolók pedig a befektetési vállalkozások általános gazdasági eredménymutatóit rögzítik. A napi adatszolgáltatás már megindult, a heti és a havi adatszolgáltatások pedig január elsejétől válnak rendszeressé.Fókuszban a befektetési szolgáltatók– Milyen egyéb lépéseket terveznek a pénzintézeti és tőzsdei tevékenység szabályozása, szigorítása terén?– A befektetési szolgáltatók működésére kell a legjobban odafigyelnünk, annak érdekében, hogy a versenyből kiszorult vállalkozások úgy hagyhassák el a piacot, hogy annak ne legyenek negatív hatásai az ügyfelekre. Ugyanakkor számos pénzintézet részére adtunk univerzális banki tevékenységi engedélyt, azaz ebben a körben is végezhető lesz a befektetési tevékenység. A biztosítóknak január elsejétől nyílik arra lehetőségük, hogy jelzálog-hitelezést végezzenek. Tehát nemcsak szigorítunk, hanem nyitunk is.– Támogatják-e azt, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap az egymillió forintos biztosítási határt felemelje az Európai Unióban általánosan elfogadott, közel hatmillió forintos összegre?– Támogatjuk, de azzal értünk egyet, hogy ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal összhangban történjen meg.– Hat év múlva, mandátuma lejártakor milyen felügyeletet látna szívesen?– Úgy látom, hogy azok a határok, amelyek most még az egyes intézmények között léteznek, egyre inkább megszűnnek, és univerzálisabb pénzügyi szolgáltatóintézmények jönnek létre. A hitelintézeti fiókok önálló döntéshozatali egységek, mindennel foglalkozó, problémamegoldó helyek lesznek. A külföldi tulajdonosok bankok helyett fiókokat fognak működtetni. A globalizációból adódóan és az informatika térnyerésének köszönhetően a pénzügyi műveletek elektronizálódnak, fokozatosan meg fognak szűnni a papíralapú megbízások. Az elektronikus és internet-kommunikáción alapuló tranz-akciók, ügyintézések válnak dominánssá. A pénzpiacon szolgáltatást nyújtók száma lényegesen csökkenni fog, elsősorban a külföldi tulajdonosok közötti együttműködések révén. Szeretném, ha lenne egy olyan magyar hitelintézet, amely nemcsak Magyarországon, hanem az európai régióban is magyar pénzügyi szervezetkéntműködne.Az általam irányított intézmény minden erőforrásával, lehetséges eszközével igyekszik megfelelni a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, igazodik a kor követelményeihez, a piaci körülmények fentebb említett változásaihoz. Vezetői megbízatásomnak szeretnék olyan eredményesen eleget tenni, hogy hat év múlva felvetődjön kinevezésem meghosszabbítása.