Alkotmánybíróság: elutasítások

Az Alkotmánybíróság tegnap közzétett három határozatában elutasítja azokat az indítványokat, amelyek támadták az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők, valamint a polgármesterek választásáról szóló törvényeket.Az indítványozó támadta a választások szabályozását, egyebek között azt állítva, hogy a független képviselőjelölt a pártjelölttel szemben hátrányban van, és ez a diszkrimináció alkotmányellenes. A beadvány szerint a törvény például kizárja annak a lehetőségét, hogy a független jelölt listára kerüljön.Az Alkotmánybíróság keddi, teljes ülésének határozata fölidézte a testület korábbi állásfoglalását, amely szerint az Országgyűlés nagy döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer kialakítása és az eljárási szabályok megállapítása során, de úgy köteles a szabályokat meghozni, hogy azok az alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek. Az Alkotmánybíróság egyúttal leszögezte: a független jelölti minőség önmagában fogalmilag kizárja, hogy a pártoknak biztosított listás választási rendszer alapján az ilyen jelöltek listát állítsanak. A testület szerint a diszkrimináció alkotmányban meghatározott tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jogi vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti.A közgyűlési választáson a jelölő szervezetek indulhatnak, és a listaállítást ajánlással kell megalapozni. A független jelölti minőség formailag kizárja, hogy a jelölő szervezetek számára biztosított listás választási rendszer alapján listát állítsanak a függetlenek. Az Alkotmánybíróság megállapította: természetes, hogy az egyéni választókerületek eltérő nagysága miatt nem lehet abszolút értelemben vett egyenlőség a szavazatok súlyában.Kifejtette a testület azt is: a kompenzációs lista célja az, hogy ne jöhessen létre olyan önkormányzati képviselő-testület, amely kizárólag független vagy kizárólag egyetlen jelölő szervezethez tartozó képviselőkből áll. A független jelöltek és a pártok a listaállítás kérdésében nem tekinthetőek összehasonlítható csoportnak, ezért nem állapítható meg alkotmányellenesség a támadott rendelkezésekkel összefüggésben. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt szabályok nem ütköznek az alaptörvénybe, mert minden fővárosi választópolgár egyenlő módon élhet aktív és passzív választójogával, továbbá nincs közöttük alkotmányellenes megkülönböztetés.